Mór

[ A ] [ Á ] [ B ] [ C ] [ D ] [ E ] [ É ] [ F ] [ G ] [ H ] [ I ] [ J ] [ K ] [ L ] [ M ] [ N ] [ O ] [ Ó ] [ Ö ] [ Ő ] [ P ] [ R ] [ S ] [ T ] [ U ] [ Ú ] [ Ü ] [ V ] [ Z ]

A 81-es főútvonal mentén elhelyezkedő, több mint 15000 lakosú város a Vértes délnyugati lábánál, a Bakonyt a Vértestől elválasztó Móri-árokban. Mór ismert története egészen az újkőkorig nyúlik vissza. Ebből az időből vonaldíszes kerámiák kerültek elő (ún. lengyeli kultúra - Kr. e. 4. évezred), de a későbbi, bronzkori ember (bádeni kultúra) leleteit is megtalálták a régészek. A vaskorban kelták lakták a környéket - 1955-ben tárták fel a temetőjüket a Vajal dűlőben. A római korban, a kedvező stratégiai és földrajzi helyzetnek köszönhetően több település volt a környéken, s fontos utak haladtak errefelé. Ebből az időből az Alba Regia-t Brigetio-val összekötő római hadiút maradványai, Vajal és Tőröspuszta területéről Septimius Severus-kori pénzérmék, sírkövek, szarkofágok, fraskókkal díszitett épületek romjai kerültek elő. A népvándorlás korából szintén ismerünk régészeti leleteket: az Akasztó-dombról 25-30 avar sírt ástak ki a régészek, köztük teljes fegyverzetet viselő vezetők lovas sírjait, a sírokban pedig keleti antik formájú agyagkulacsot találtak. A honfoglalás idejéből egy katona sírjára bukkantak a város területén, a nála talált nyugati pénz alapján feltételezik, hogy kalandozó harcosról van szó. Az írott forrásokból kiindulva Mór keletkezése 1030 tájékára tehető. I. (Szent) István idején már állt a falu temploma. I. (Szent) László a falut az egri püspökségnek adományozta, ezt a tényt később IV. Béla egy általa 1261. szeptember 5-én kiadott oklevélben megerősítette. 1327-ben Károly Róbert a települést és földjeit a csókakői királyi birtokhoz csatolta (lásd Csókakő településism.). Az ezt követő időkben Mór a csókakői vár mindenkori urának lett a birtoka, így tulajdonosai voltak többek közt a Rozgonyiak, a Kanizsaiak és a Nádasdyak is. A törökök 1543-ban elfoglalták, s a hódoltság alatt szinte teljesen elnéptelenedett. 1687-ben, miután felszabadult a török uralom alól, összesen 7 lakott portája maradt. Nádasdy Ferencet a Wesselényi-féle összeesküvésben való részvétele miatt I. Lipót kivégeztette, a birtokait elkobozta. Mór tehát királyi birtok lett, de 1691-ben I. Lipót Hochburg János udvari tanácsosnak adományozta. 1697-1713 között Hochburg János özvegyének hagyatékából a kapucinus rend Közép-Európa különböző területéről katolikus németeket telepített ide. 1701-ben már felszentelték az új kapucinus (a későbbi r. k.) templomot, melynek az elkészültéig a reformátusoktól korábban elvett, ún. magyar templomot használták. A szőlőművelés kultúráját a németek hozták magukkal, az első szüret 1758-ban volt, s hamarosan Ausztriában és Lengyelországban is sikere volt a móri bornak. A Rákóczi-szabadságharc csatái és az 1709-1710-ben sújtó pestis megtizedelte a település lakosságát. Házasság révén a móri birtok a Lamberg család kezére jutott. 1758-ban Mór mezővárosi rangra emelkedett, 1762-1766 között a Lambergek felépítették itteni kastélyukat. A XVIII. század folyamán több földrengés sújtotta a környéket, sok épület megrongálódott, pl. a kapucinus templom és a Lamberg-kastély is. 1848 december 30-án a környéken zajlott a szabadságharc szerencsétlen kimenetelű móri ütközete, melynek folyamán Windischgrätz buda felé nyomuló csapatai győzelmet arattak Perczel Mór honvédseregei fölött. Az 1867-es kieggyezést követő békés időkben Mór a fejlődés útjára lépett: polgári iskola épült, üzemek létesültek, 1871-ben megalakult a Móri Ipartársulat, 1917-ben pedig megnyílt az 1946-ig üzemelő bauxitbánya. Mindkét világháború visszaesést jelentett Mór életében. A II. világháborút követően, 1945 decemberétől kezdve több mint 1700 német nemzetiségű lakost telepítettek ki. Az 1950-es évektől fellendült a szén- és bauxitbányászat, új iparágak települtek, a megye egyik legdinamikusabban fejlődő települése lett. 1948-ben Mór megkapta a városi rangot. Mórnak nagy közigazgatási területe van, hozzá tartoznak Apostol, Árkipuszta, Alsódobos, Felsődobos, Körmendipuszta, Tímárpuszta-Erdőgazdaság és Tímárpuszta külterületi lakott helyek. Nevezetességek, látnivalók: A Szent István tér oldalán álló egyemeletes barokk Lamberg-kastély 1762-1766 között, nyári kastélynak épült. Tervezője Fellner Jakab, Tata híres építőmestere volt. Az építése közben földrengés rongálta meg, de végül 1766-re felépült. 1782-ben újabb földrengés rázta meg, a helyreállítását szintén Fellner vezette. Az épületet övező angolparkot 1809-ben alakították ki, s ekkor készült el a parkban fakadó forrásra épült grotta a szökőkúttal. 1810-ben újabb földrengés rongálta meg a kastélyt, az ezt követő helyreállítás során pedig összekötötték a mellékszárnyakat a főépülettel. A kastélyban ma a Radó Antal Városi könyvtár és a Helytörténeti gyűjtemény kapott helyet. Az egyemeletes Láncos-kastély 1790 körül, copf stílusban épült, benne működik a Polgármesteri hivatal. Szemben, a Szent István tér túloldalán áll a Szent Flórián-szobor. A Kapucinus téren álló barokk r. k. (volt kapucinus) templom 1701-ben épült, mai alakját 1880-1893 között nyerte el. A főhomlokzatából kiugró torony mellett, 1-1 fülkében Szent Günther remete és Assisi Szent Ferenc a szobra áll. Berendezésének kiemelkedő részei a barokk oltárok, a főoltár 1766-ban készült. Az épület előtt, balra a barokk Nepomuki Szt. János-szobor, szemben, a volt járásbíróság épülete mellett pedig a barokk Szent Sebestyén-szobor látható. Kis dombszerű magaslaton áll a magyar vagy kistemplom. A historizáló, neogótikus stíluselemeket is magán viselő épületet a korábbi, középkori templom átépítésével alakították ki a XIX. század közepén. A középkori templom részletei főleg a torony alsó részén láthatók. A Széchenyi utcában áll a XIX. századi Szent Vendel-kápolna. Az egyszerű, nyilt harangtoronnyal rendelkező kis épületet romantikus stílusban építették. A Rákóczi utcában lévő neogótikus Szent Rókus-kápolna a XIX. század végén épült. A támpilléres, csúcsíves ablakokkal rendelkező épület tornya a főhomlokzat bal oldalán áll. Ezeken kívül Mórnak sok lakó- és középülete műemlékileg védett. Ilyen például a rendőrség kora eklektikus épülete, a volt járásbíróság (ma posta és tűzoltóság) épülete és a Bajcsy-Zsilinszky utca 10. szám alatt álló klasszicista lakóház is. Érdemes még említést tenni a temetőben álló műemlék jellegű, XVIII. századi Kálvária-szoborcsoportról. Mór a Szőlő- és borkultúrájáról nevezetes település, a Móri borvidék központja, az Ezerjó borút egyik végpontja (bővebben lásd a szőlő- és borkultúráról szóló fejezetet). Pincesora az utóbbi évtizedek átépítései során sokat vesztett eredeti hangulatából, de sok szép, régi pincéje és présháza fennmaradt napjainkig. A Hársfa utca 10. sz. alatt található a XVIII. századi, emeletes Lamberg-pince, előtte az utcanévadó két öreg hárs áll. A pincesor egyik legszebb épülete a Pince u. 14. sz. alatt álló XIX. századi, emeletes, klasszicista borpince. Látnivalók még a Pince u. 106., 110., 111. szám alatti pincék és a 34., 38., 40., 76 szám alatti présházak a XIX. századból. A város központján halad keresztül a Vértest átszelő, majd a Bakonyban folytatódó P jelzésű turistaút. Mivel innen kezdődik több jelzés (K+, Z, Pj), és csatlakozik további jelzett turistautakra, Mór jó kiindulópontja lehet a Vértest bejárni szándékozó turistáknak. Polgármesteri hivatal: 8060 Mór, Szent István tér 6. Tel.: 22/560-802

 Árkipuszta,  Felsődobos,  Felsődobos külterülete,  Tímárpuszta,  Tőröspuszta,

Szt. Sebestyén-szobor
kálvária-szoborcsoport
présházak
Láncos-kastély
Lamberg-kastély
Lamberg-pince
Szt. Kereszt vagy magyar templom
kapucinus templom

Mór Látnivalók részletekkel