Méra Leírás
Encs északi szomszédja, több mint 1700 lakosú község a Bársonyos mentén. Bronzkori leletek alapján tudjuk, hogy a területe már az ősidők óta lakott. A honfoglalás utáni időkben az Aba nemzetségé volt. A XII. században két Méra alakult ki: Felméra, ahol nemesek laktak, és Alméra, amely ispáni birtok volt. Almérát a tatárok elpusztították, majd miután újratelepült, Tecus ispán fiai kapták meg. Első okleveles említése 1256-ból származik. A két település együttesen nagy és jelentős helynek számított, 1530-ban vármegyei közgyűlést tartottak itt. Később a török elől menekülő horvátok Méra szabad földjein letelepedhettek. 1565-ben Felmérának két vízimalma működött. A törökök 1639-ben elpusztították Almérát, s mindkét falu népe behódolt, de 1673-ban felégették Felmérát is. A későbbi időkben Fel- és Alméra lakói közül sokan Thököly mellé álltak, ezért a császáriak szabad prédának tekintették e falvakat. Az 1715-re szinte már lakatlanná vált település csak a század második felére települt újra szlovákokkal és magyarokkal. 1791-92-ben Alsómérán, a Purgly-kúriában lakott Dayka Gábor költő, aki itt írta legszebb verseit. XV. századi gótikus eredetű a felsőmérai ref. templom, melyet a XVIII. században átalakítottak. Alsómérán áll, az 1840 körül épített klasszicista Purgly-kúria. Polgármesteri hivatal: 3871 Méra, Fő út 1. Tel.: 46/460-101