Mátraverebély Leírás
A település Bátonyterenye és Pásztó között, a Zagyva két partján fekszik. A falu egyik oldalán a Mátra vonulatai, a másik oldalon a Cserhát dombjai húzódnak. A községhez tartozik Kányás, Csengerháza és Szentkút, Magyarország egyik legrégebbi és máig egyik leglátogatottabb kegyhelye. 1227-ből való a falu első okleveles említése. 1328-ban a pápai tizedjegyzék szerint egyházas hely volt. A XIV-XV. sz. fordulóján a falu birtokosa Verebi Péter erdélyi alvajda volt, ő eszközölte ki Zsigmond királynál, hogy az ekkor már mezővárosi ranggal bíró település országos vásártartási jogot kapjon 1400-ban. Az ekkor már jelentős és népes városka a török idők kezdetén majdnem teljesen kipusztult. A XVI. század végén Verebélyi János a település földesura, s a falu újra benépesül. 1733-ban a ciszterciek szerzik meg Verebélyt és a vele szomszédos Szentkútpusztát. Tőlük az Almássy grófok vásárolták meg 1756-ban. Műemlékek, látnivalók: Római katolikus templom: A falu legértékesebb kincse az országos viszonylatban is egyedülálló, építészeti és műemléki szempontból felbecsülhetetlen értékű középkori eredetű plébániatemplom. Az első, XII. sz.-i, kicsi, román stílusú templomot a XIV. sz.-ban több szakaszban, gótikus stílusban kibővítették, végül 1380-1400 között egy új, háromhajós, gótikus templomot építettek, amely a pápától búcsúengedélyt kapott. A török időkben megsérült templom boltozata a XVIII. és a XIX. sz.-i helyreállítások során készült, barokk. A kőből faragott szószék késő reneszánsz. Az északi mellékhajóban az építtető Verebi Péter alvajda sírköve látható 1403-ból. A barokk magtárt a XVIII. században az Almássy-család építtette, a XIX. sz. második felében végzett átépítés romantikus jelleget adott az épületnek. Nem jegyzett műemlék, de ma is szép, impozáns épület, a napköziotthonnak ad helyet. Szentkút, római katolikus templom: A településtől 5 km-re (gyalog az országos K jelzésen kb. 4 km) lévő, híres búcsújáró hely kéttornyos, barokk templomának építése 1763-ban fejeződött be. Bejárata felett a Verebélyi és az építtetést befejező Almássy családok címerei láthatók. A főoltár, a szószék és a szobrok rokokó, a két mellékoltár copf stílusú. A főoltáron álló Mária-kegyszobor a XVIII. sz.-ból való. 1970-ben VI. Pál pápa bazilika minor rangra emelte a kegytemplomot, és teljes búcsú kiváltsággal ruházta fel az év minden napjára. A templom mellett ferences rendház áll. Szentkút, remetebarlang: A monda szerint középkori eredetű, a Verebi család készíttette az egyik, remeteségbe vonult családtagnak. A valóságban a barlangokat Bellagh Antal és társai vájták a XVIII. sz.-ban. 1996-ban felújították, 1997-től újra látogatható. Polgármesteri hivatal: 3077 Mátraverebély, Vasút u. 82. Tel.: 32/471-194; Tel./Fax: 32/471-283
Mátraverebély Településrészek
Csengerháza,
Kányáspuszta,
Kányástelep,
Szentkút,