Mátraszentimre

[ A ] [ Á ] [ B ] [ C ] [ D ] [ E ] [ É ] [ F ] [ G ] [ H ] [ I ] [ J ] [ K ] [ L ] [ M ] [ N ] [ O ] [ Ó ] [ Ö ] [ Ő ] [ P ] [ R ] [ S ] [ T ] [ U ] [ Ú ] [ Ü ] [ V ] [ Z ]

A Mátra legfiatalabb településeként 1944 április 1-vel vált önálló közigazgatási egységgé, s önálló községi rangot kapott. Ekkor még csak az addig Hasznoshoz tartozó Mátraszentimre, Mátraszentistván, Mátraszentlászló területeit egyesítve, de hamarosan Galyatető, Fallóskút és Bagolyirtás üdülőtelepei bevonásával a 60-as évek közepétől a Felső-Mátra területén látványos fejlődés vette kezdetét. A történelmi múltba visszatekintve az első írásos említés a területről az 1265-ben keltezett oklevél, az ún. Ágasvári okmány . A vár a tatárjárás után épült, a XV. századra romossá vált, elhanyagolták, jelentőségét elvesztette. A hegycsúcs déli lábánál találjuk az Ágasvári turistaházat. Az egykori vadászházat 1925-ben vehették birtokba a turisták. A múltat kutatva a pásztói apátság iratai között bukkantak a felső-mátrai hutás települések (Felsőhuta és Fiskalitáshuta) ősére. Az apátság hasznosi erdejében 1741-ben üveghutát létesítettek, amely több mint 40 évig működött a három patak összefolyásánál (Hutahely). A török hódoltság alatt elnéptelenedett területre az 1730-as években nagy számban szlovák lakosság telepedett le. Foglalkoztatásuk nagyrészt az üveghutáknál történt. Az erdők kitermelését követően a Hutahelyi-patak völgyében feljebb költöztek az iparosok és családjaik, és a mai Mátraszentistván (Felsőhuta) és Mátraszentlászló (Fiskalitáshuta) területén telepedtek le. Az üveggyártás és a szénégetés mellett ekkor már az állattartás és földművelés is részévé vált a letelepülő családok mindennapjainak. A terület első iskolája Fiskalitáshután 1896-tól fogadta a gyermekeket. A századfordulón Mátraszentistvánból öt család továbbköltözött és a mai Mátraszentimre helyén Ötházhuta (Alkár) néven új települést alapított. 1938. jelentős év, a hutás települések új neveket kaptak I. Isván király halálának 900. évfordulója alkalmából. Ötházhutát Mátraszentimrére, Fiskalitáshutát Mátraszentlászlóra, Felsőhutát Mátraszentistvánra keresztelték a szentté avatott Árpád-házi királyok emlékére. 2004-ben Mátraszentistvánon nyílt meg az ország első, korszerű síparkja. Galyatető a Mátra Egylet tevékenységének köszönhetően vált népszerűvé, már 1894-ben menedékházat építettek ide. 1939-ben átadták a Nagyszállót, majd 1941-ben a Jankó Gyula által tervezett templomot. Galyatető és Kodály Zoltán emléke mára elválaszthatatlanul összekapcsolódik, itt komponálta a Csendes misét. A Három falu temploma a Felső-Mátra jelképévé vált. 1942-ben szentelték fel, védőszentje Szent István királyunk (főoltárkép), akiről az augusztus 20-i búcsú alkalmával tartott szentmiséken évről-évre megemlékeznek. A településegyüttes pásztói főút mellé épült üdülőtelepei Bagolyirtás és Fallóskút. A Szűzanya megjelenése és a forrás megtalálása köré szövődő legenda mára zarándokok ezreit vonzza a folyamatosan fejlődő kegyhelyre. A Mária-kápolna mellé új templom épült, méltó feltételeket teremtve a hitélet számára. A település közigazgatási területén, a Piszkés-tetőn található az ország legmagasabban fekvő csillagvizsgáló és földrengésjelző intézete. Polgármesteri hivatal: 3235 Mátraszentimre, Rákóczi Ferenc u. 16. Tel.: 37/593-016; Tel./Fax: 37/376-410; www.maraszentimre.hu; www.matrahegy.hu; www.matrainfo.hu

 Bagolyirtás,  Fallóskút,  Galyatető,  Mátraszentistván,  Mátraszentlászló,

tájház
három falu temploma
Mária-kápolna

Mátraszentimre Látnivalók részletekkel