Márianosztra Leírás
A Börzsöny délnyugati részén fekvő 1000 lakosú Márianosztra kedvelt kiránduló- és zarándokhely. A környéken már az ősember is megtelepedett, itt hagyta nyomát a bronzkor és a vaskor embere is, a római korban pedig germán kvád törzsek tartózkodtak ezen a helyen. Az Árpád-kori falu birtokosa 1262-ben Nostrei Jakab volt, majd 1270-től két évig Noztroyi Mihályé lett. A település fölötti dombon egykor vár állt, mely a XIV. század elejére elpusztult. A falut e lakótoronyból és udvarból álló várról Toronyaljának hívták. 1280 tájékán a már lakatlanná vált terület III. Béla tulajdonába került. 1352-ben az elpusztult falu helyén Nagy Lajos király az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a pálosok részére kolostort építtetett. A település a templomról és annak védőszentjéről kapta a nevét. (A latin Maria nostra magyar jelentése: a mi Máriánk.) A kolostorban ekkor már 300 szerzetes élt, az idők folyamán többször megfordult itt Nagy Lajos (leánya Hedvig itt nevelkedett), Kapisztrán János, Hunyadi János és Mátyás király is. Az épületegyüttes 1535-ben török pusztítás áldozatává vált, újjáépítése 1711-ben kezdődött, a templomé 1725-ben, a kolostoré pedig 1780-ban fejeződött be. Helyreállították a templom eredeti, gótikus szentélyét, a többi része és a kolostor viszont barokk stílusban épült újjá. A század közepén szlovák és lengyel jobbágyokat, Morvaországból pedig bányászokat telepítettek a területre. Egy időben az épületek a pálos rend főiskolájának is otthont adtak. 1786-ban II. József feloszlatta a rendet, a kolostor és földbirtokai a vallásalaphoz kerültek, az épület katonai raktár, majd a napoleoni háborúk alatt kórház lett. 1854-1948-ig női fegyintézetként működött, melyet Szent Vince irgalmas rendi nővérek vezettek, 1948-ban dologház, majd 1950-től férfifegyház lett. 1989. szeptember 1-től ismét pálos atyák működtetik a kegyhelyet. A kettős homlokzati tornyos r. k. templom mai, barokk alakját az 1719-1738 közötti újjáépítés során alakították ki, a középkori elődjéből csak a XIV. századi gótikus szentély maradt meg. A főoltár 1724-1726 között készült, melynek nevezetessége a chestochowai Madonna-kegykép 1711-ben készült másolata. Szomszédságában áll az 1800 körül épült egyemeletes késő barokk r. k. plébániaház. A szintén barokk kálváriát 1772-1777 között építették, s egykori remetehajlék helyén áll az 1759-1779 között emelt barokk, nyolcszög alakú kálváriakápolna. A Kossuth Lajos és a Malom utcákban szép népi lakóházak láthatók. Márianosztra a térség egyik legismertebb búcsújáró helye. Május második vasárnapján a kálvárián rendezik a Szentkereszti búcsút, a Jézus Öt Szent Sebe búcsút pedig július első vasárnapján tartják szombat esti kezdettel. Augusztus 15-e előtti vasárnapon Nagyboldogasszony búcsú, szeptember 14-ét megelőző vasárnapon pedig a kálvárián Fájdalmas Szűzanya búcsú kerül megrendezésre. Minden hónap 13-án este 8-tól éjfélig a Fatimai Szűz kérésére engesztelő virrasztást tartanak. A falu számára nagy esemény évente júniusban a mária-nosztraiak napja , mely alkalomra 1998-ban megnyílt a Faluház. Polgármesteri hivatal: 2629 Márianosztra, Rákóczi u. 2. Tel.: 27/572-520, 27/572-521
Márianosztra Településrészek
Hizlalda,
Lucskapuszta,
Szakszövetkezeti tanya,