Mád Leírás
A község neve - a hagyomány szerint - Árpád vezértől származik, aki az egyik közeli dombról körülnézve így szólt: Ma ád isten e tájon szerencsét... Mád a hegyaljai bortermelés egyik fellegvára, évszázadok óta a szőlő és bor volt a fő megélhetési forrása. Már Anonymus is megemlítette az itteni szőlőtermesztést. A település és környéke 1541-ig királyi birtok volt, ekkor I. Ferdinánd Seregély Gáspárnak adományozta a tállyai vár tartozékaként. 1566-ban a törökök felégették, de hamarosan újratelepült. A XVII. században már Zemplén vármegye egyik legnépesebb települése volt, 1629-ben mezővárosi rangot kapott. 1633-1711 között Rákóczi-birtok volt, a későbbiekben több főnemesi családnak volt itt birtoka: Aspremont hercegnek (Rákóczi Júlia férje, a fejedelem császárhű sógora), a Dessewffy, az Orczy és a Szirmay családnak. Az elsősorban É felé (Varsó, Szentpétervár) irányuló borkereskedelmet a török elől Magyarországra menekült görög, majd később a Galiciából betelepült zsidó kereskedők bonyolították le. Hegyalja többségében protestáns társadalma - hiszen ezt kívánta a gazdasági érdek is - vallási türelemmel fogadta a zsidó kereskedők üzleti tevékenységét. A XVIII. század második felére Tokaj-Hegyalja jelentősebb bortermelő településein - így Mádon is - nagyobb lélekszámú zsidó közösségek alakultak ki. Az ismert mondás is itt született: Ott van, ahol a mádi zsidó. Akkor mondják, ha valaki dolgavégezetlenül tér vissza. Történt ugyanis, hogy a bort szállító mádi kereskedő elaludt a szekéren, és a ló - mivel senki sem irányította - az ismert úton dolgavégezetlenül visszavitte őt a saját házához. Itt, Mádon van Hegyalja legnagyobb, szerencsére ma már rendben tartott zsidó temetője, amely fontos egyháztörténeti emlék. A Táncsics utcában áll a XVIII. század végén, copf stílusban épült egykori zsinagóga. A műemlék épületet 2004 május 9.-re helyreállították, s ezentúl koncerteknek és kiállításoknak fog otthont adni. A mellette álló, XVIII. századi, barokk, volt hitközségi épület (rabbiképző) szintén műemlék, ugyanúgy, mint az 1525-26-ban, gótikus stílusban épített római katolikus templom, amely a mai formáját a XVIII. században nyerte el. A XIX. században kétszer is tűzvész rongálta meg, ezután nagyobb arányú felújitás következett. Az 1890. évi tűznél még a harangok is megolvadtak. A templomot a XVI. század végétől 1711-ig - kisebb megszakítással - a református gyülekezet használta. A plébániaházat 1828-ban építették. 1736-ban Czakó Sándor plébános a temetőkertben saját költségén kápolnát emeltetett, amely alatt kripta található. A fa huszártornyocskával (a tetőgerincen ülő kis torony) bíró kápolna késő barokk stílusban épült. A klasszicizáló, késő barokk stílusú református templomot a XIX. század első felében építették egy korábbi templom helyén. A településen több, a XVIII. század második felében épült késő barokk ill. copf stílusú kúria és egyéb lakóház látható. Ezek közé tartozik régi Mád egyik leggazdagabb földbirtokos családjának a XVIII. század végén, copf stílusban épült háza, a Máriássy-ház (Rákóczi u. 7.). Néhány száz méterrel távolabb található Rákóczi Ferenc sógorának, Aspremont hercegnek az 1755-ben épült, eredetileg barokk kúriája, amelyet a XX. században átépítettek. A Batthyány utcában a Dessewffyek XVIII. században épített háza áll. A Tállya felé vezető úton található az egykori dézsmaházak egyike, a XVII. században épült ún. cicvár (Kossuth Lajos u.). Itt tartották az adó fejében beszolgáltatott bort, a dézsmát. A Batthyány téren Nepomuki Szent János 1778-ban emelt barokk szobrát láthatjuk. Mád ismert volt ásványbányáiról is, bentonitot, kaolint, zeolitot, kvarcot bányásztak, és részben helyben őrölték is. Évtizedeken át - a szőlőtermesztés és borászat mellett - ez volt az itt élők másik megélhetési forrása. Ma már - kereslet híjján - a bányászat és a feldolgozás is a minimálisra csökkent. Az ásványgyűjtemény és a szőlészeti-borászati eszközök kiállítása a Batthyány tér 1. sz. alatt tekinthető meg, előzetes egyeztetés után (Tel.: 47/348-017). Polgármesteri hivatal: 3909 Mád, Rákóczi u. 50. Tel.: 47/348-003; Fax: 47/348-016; E-mail: madph@axelero.hu