Lengyeltóti

[ A ] [ Á ] [ B ] [ C ] [ D ] [ E ] [ É ] [ F ] [ G ] [ H ] [ I ] [ J ] [ K ] [ L ] [ M ] [ N ] [ O ] [ Ó ] [ Ö ] [ Ő ] [ P ] [ R ] [ S ] [ T ] [ U ] [ Ú ] [ Ü ] [ V ] [ Z ]

Fonyódtól 10 km-re, az egykori Nagy-berekből kiemelkedő, már az őskor óta lakott dombon települt a város. Jó megközelíthetőségét öt irányba futó útjainak és az 1896. július 15-én átadott Kaposvár-Fonyód vasútvonalnak köszönheti. Lakóinak délszláv őseit a hadiutak ellenőrzésére, védelmére telepítették első királyaink. Ennél fogva a korai középkorban Tótinak nevezett falu kezdetben királyi birtok volt. Nevezetessége a XII. sz. végén Szt. Jakab apostol tiszteletére emelt temploma, amely eredetileg dalmáciai mintára épült szerzetesi templom lehetett, de 1426 óta bizonyosan plébániatemplomként szolgált. A török hódoltság idején a falu mindvégig lakott volt, sőt lakossága növekedett is a sokác menekültek betelepedése révén. Ezért, bár épülete sokszor megsérült, lakói mindig helyreállították. A török idők elmúltával 1752-ben Lengyel Gáspár, az akkori kegyúr (nevére utal a városnév első tagja) barokk stílusúvá alakíttatta és bővíttette a templomot, ami sok középkori részlet pusztulását okozta. A következő bővítése 1882-83-ban történt, amikor az új birtokos Zichy Nepomuki János a templom hajójának irányát is megváltoztatta. Az 1989-96 között végzett felújítási munkák során a templom képét úgy alakították ki, hogy mind a kora középkori, mind a barokk értékei érvényesülhessenek. Nyugati oldalán található az 1911-ben emelt kálvária együttese. Érdemes megtekinteni e közel nyolcszáz éve folyamatosan használt templomot. Ez a Csalogányok völgyében fekvő település 1992. május 1. óta város, bár központi szerepkörét régen kivívta magának. A dombokon szőlők, gyümölcsösök, erdők övezik. Jó minőségű földjeinek 90%-t magángazdaságok művelik, ahol a szántóföldi növények mellett 110 ha-on barack, 150 ha-on pedig dió is terem. A berekben a jó minőségű rétek füvét a pusztaberényi ménes legeli. A lótenyésztés hagyományai a XVI. sz.-ig vezethetők vissza. A vasút megépülése elindította a község fejlődését, polgárosodását. Járásközpont lett, hivatalok, szolgáltatások települtek meg itt. Ekkor duzzasztották fel a község keleti oldalán fakadó források vizét, 4 ha-os tavat kialakítva. Körülötte korzó, fürdőkabinok, nagyvendéglő, tenisz- és labdarúgópálya épült. A II. világháború után fejlődése megtorpant: elvesztette központi szerepét, s egyre inkább periférikus helyzetbe került. A járásszékhely ugyanis Fonyódra, majd a távoli Marcaliba került. 1990-ben megalakult a helyi önkormányzat és a körjegyzőség Hács, Kisberény, Gyugy bevonásával. A Zichy-kastély ma kórház, parkja védett történeti kert. A Csalogány-erdő alján sportpálya és klubház szolgálja a sportbarátokat. A Kék-tó partján a korábbi hagyományokat felelevenítve a Kék-tó szálloda és üdülőfalu várja az üdülni és pihenni vágyókat. Szállodai és kemping férőhelyek, fürdőzés, horgászat, tenisz, étterem, bár és programok szerepelnek ajánlatában. Éljenek a lehetőséggel! Polgármesteri hivatal: 8693 Lengyeltóti, Zrínyi Miklós u. 2. Tel.: 85/530-005

 Fonyódi út külső,  Lengyeltóti vasútállomás,  Mamócsi út,  Mamócspuszta,  Mohácsiszőlő,  Nagytatárvár,  Pusztaberény,  Pusztaszentgyörgyi dohánygyár,  Pusztaszentgyörgyi új sor,  Rágniczapuszta,  Sandipuszta,

római katolikus templom

Lengyeltóti Látnivalók részletekkel