Keszthely

[ A ] [ Á ] [ B ] [ C ] [ D ] [ E ] [ É ] [ F ] [ G ] [ H ] [ I ] [ J ] [ K ] [ L ] [ M ] [ N ] [ O ] [ Ó ] [ Ö ] [ Ő ] [ P ] [ R ] [ S ] [ T ] [ U ] [ Ú ] [ Ü ] [ V ] [ Z ]

Keszthely környéke - Hévízhez hasonlóan - a régészeti leletek tanúsága szerint az újkőkortól kezdve (mintegy 8000 éve) folyamatosan lakott terület volt. Különösen sok rézkori lelet került elő, a bronzkorból urnasírokat találtak. A kelták i. e. a IV. században jelentek meg, őket i. e. 12-ben a rómaiak követték. Jelentős római település volt a mai Keszthelytől délre, Fenékpuszta területén, de a római villák maradványait több helyen is megtalálták. Egyik vélemény szerint a város neve is a latin castrum (erőd) szóból származik. A rómaiak után a népvándorlás népei is itt hagyták emlékeiket. A város területén hun és avar temetőt tártak fel. A honfoglalás után a Vérbulcsú nemzetség kapta meg ezt a területet, de hamarosan királyi birtok lett. Első írásos említése 1247-ből való, Kezthel alakban. Többször cserélt gazdát, míg Károly Róbert a Laczkfy-családnak adományozta. Azonban nem sokáig birtokolták, mert a Zsigmond elleni összeesküvés miatt 1397-ben elkobozták birtokaikat, és Laczkfy Istvánt kivégezték. Az 1386-ban épült ferences templomban temették el. (A templomot a török kiűzése után barokk stílusban átépítették.) Keszthely a XV. században már mezőváros volt. Birtokosai eleinte gyakran változtak, míg az 1430-as években több évszázadra a gersei Pető-család tulajdona lett, akiknek több házuk is volt a városban. Az egyik - az ún. Goldmark-ház - ma is látható. (Itt született Goldmark Károly /1830-1915/ zeneszerző). A város fejlődésének a török megjelenése, fosztogatása vetett véget. Ekkor a ferences templomot és kolostort fallal körülvett, bástyával megerősített erőddé alakították, amely még a Rákóczi-szabadságharcban is szerepelt. A szatmári béke (1711) után az erőd falait lebontották, a sáncokat feltöltötték. 1739-ben a Festetics-család birtokába került a város, akik 1745-ben építtették fel barokk stílusú kastélyukat. Az épület a mai formáját az 1880-as években nyerte. A kastély ma múzeum - benne a híres Helikon-könyvtár -, parkja természetvédelmi terület. A Festeticsek idején Keszthely kiemelkedő szellemi központtá vált. 1797-ben Festetics György itt alapította meg Európa első felsőfokú mezőgazdasági iskoláját, a Georgikont. A copf stílusú épület ma mezőgazdasági múzeum. A fejlődésben a következő nagy mérföldkő a Balatonszentgyörgy - Keszthely vasútvonal 1888-as megnyitása volt. A város vezetőinek céltudatos munkája nyomán a XIX-XX. század fordulóján már ismert fürdőhelyként emlegették. Ma is a Balaton-part egyik kulturális központja, kedvelt turistacélpont. Itt található a Balaton élővilágát bemutató Balatoni Múzeum is (Múzeum u. 2.). Tourinform: 8360 Keszthely, Kossuth u. 28. Tel.: 83/511-660, 83/511-661; Tel./Fax: 83/314-144 Polgármesteri hivatal: 8360 Keszthely, Fő tér 1. Tel.: 83/505-500

 Fenéki vasúti őrház,  Fenékpuszta,  Fenékpuszta vasútállomás,  Gáticsárda,  Gyepmestertelep,  Kárpát utca,  Kertváros,  Kőfejtő,  Külső Zsidi út,  Sömögyedűlő,  Szendreytelep,  Téglagyár,  Tőzegtelep,  Transzformátorállomás,  Úsztatómajor,  Vadaskert,

Szentháromság-szobor
Pető (Goldmark)-ház
városháza
Helikon park
Festetics-kastély
Georgikon Majormúzeum
Balatoni Múzeum
lakóházak
római katolikus plébániatemplom
ókeresztény bazilika romjai

Keszthely Látnivalók részletekkel