Kesztölc

község



Megye:Komárom-Esztergom

Népesség:2666

Területe:2200 ha

Lakások száma:975


Kesztölc Térképi pont lista
Kesztölc Térkép
Kesztölc Látnivalók

Magyarország települései

A ] [ Á ] [ B ] [ C ] [ D ] [ E ] [ É ] [ F ] [ G ] [ H ] [ I ] [ J ] [ K ] [ L ] [ M ] [ N ] [ O ] [ Ó ] [ Ö ] [ Ő ] [ P ] [ R ] [ S ] [ T ] [ U ] [ Ú ] [ Ü ] [ V ] [ Z ]


Kesztölc Leírás

A település határában az őskortól a hazánkban fellelhető, szinte valamennyi kultúra nyomait megtalálták a régészek, pl. újkőkori vonaldíszes kerámiát, edénytöredékeket a rézkorból és a kelták idejéből stb. A község határában valószínűleg nagyobb római település volt, több, megjelölt téglát találtak. Kesztölc első okleveles említése 1075-ből való, ekkor I. Géza földet adományozott itt a garamszentbenedeki (ma Szlovákiában) apátságnak. A falu a török hódoltság idején nem nép-telenedett el teljesen, lakói a töröknek és a királynak is adóztak. A hódoltság megszűnte után, az 1720-as években szlovák telepesek érkeztek, a lakosság nagy része ma is szlovák anyanyelvű. A középkori templom a török időkben elpusztult, a késő barokk stílusban épült, jelenlegi római katolikus templomot 1800-ban szentelték fel. 1790-ben készült a plébánia előtt álló kőkereszt és a XIX-XX. század fordulója táján a népies barokk Szent Orbán-szobor. A település környékén az itt élő népek már a honfoglalás előtt foglalkoztak szőlőtermesztéssel, a magyar lakosság folytatta, még Esztergomba is szállítottak innen misebort. A hangulatos pincesoron időnként ma is van lehetőség a kesztölci borok kóstolására. A falumúzeumot 1964-ben hozták létre a falu legrégebbi, a XVIII. század közepén épült házában. A szabadkéményes házban néprajzi és régészeti gyűjtemény látható, megtekinthető szombat-vasárnap 8.00-12.00 között. A Kesztölchöz tartozó Klastrompusztán az 1250-ben alapított pálos kolostor feltárt alapfalai láthatók. A pálos szerzetesrendet a később boldoggá avatott Özséb, esztergomi kanonok alapította, összegyűjtve a tatárok elől a Pilis erdeibe menekült, barlangokban elő szerzeteseket. Egy ideig a klastrompusztai monostor volt a rend központja. 1526-ig éltek itt a szerzetesek, ekkor a török csapatok felégették, a rend tagjai később sem települtek vissza. A romok fölött magasodó Csévi-szirtek oldalában található a hévizes eredetű Leány- és Legény-barlang, mindkettő a kőkorszaki ember lakóhelye volt. Vezető nélkül veszélyes bemerészkedni a barlangjáratokba! Polgármesteri hivatal: 2517 Kesztölc, Szabadság tér 11. Tel.: 33/484-003; Fax: 33/484-339

Kesztölc Településrészek

 Klastrompuszta,  Tsz-major,

barlangok
falumúzeum
pálos kolostor romja

Kesztölc Látnivalók részletekkel




Nagyobb térképhez kattints ide !