Kerkafalva Leírás
A Kerka folyó és a vele párhuzamosan csordogáló Cupi-patak árterében fekvő község észak-déli irányban kiterjedő két egykori falurészét a patak választja el egymástól. Néprajzi határokon terül el: a Hetés északi határán, közel a vasi Őrséghez.A helyiek szívesebben sorolják magukat az Őrséghez. A település két falu egyesítéséből származik. Kerkanémetfalu és Kerkapéntekfalu csak 1943 óta egyesült a mai, Kerkafalva elnevezés alatt. Később Pusztaszentpétert is ide kapcsolták. 1289-1291-ben dokumentum őrzi Pentekfolua nevét. A XIV. században az alsólendvai Bánffy-család birtokai között találjuk, mintegy három évszázadig. A család magvaszakadtakor, a leányágon öröklő Nádasdyak javai közé került 1644-ben. A Nádasdy Ferencen végrehajtott ítélet után (a Wesselényi-összeesküvésben vétkes főurat fő- és birtokvesztésre ítélték) a kincstári javak közé került birtokot az Esterházyak szerzik meg a XVII. század végén. 1389-ben Nemethfalu, 1808-ban Kerka-Németfalu. Az elnevezésben szereplő német névelem az egykor itt lakók nemzetiségének emlékét őrzi. A középkorban ugyanaz a sorsa, mint Péntekfalunak: ez is előbb Bánffy-, majd Nádasdy-birtok, később az Esterházy jószágok egyike. Utolsó birtokosa herceg Esterházy Pál volt. A két település a reformáció zalai bástyájának számí-tott: a lakosság 80%-a református vallású volt. Egykori lakói a XVI. századtól a reformációt kö-vető egytelkes nemesek voltak. A község első templomát Németfaluban 1843-ban fejezték be, ám az 1912-ben leégett. Az új, nagyon szép templomot 1913-ban szentelték fel. 1943-ban Kerkanémetfalu és Kerkapéntekfalu községeket egyesítették, ekkor a község ideiglenesen a Kerkapéntekfalu nevet viselte. 1950-ben kapta mai nevét, attól fogva Kerkafalva. Polgármesteri hivatal: 8973 Kerkafalva, Ady Endre u. 10. Tel.: 92/374-457