Kemence

község



Megye:Pest

Népesség:1034

Területe:4275 ha

Lakások száma:545


Kemence Térképi pont lista
Kemence Térkép
Kemence Látnivalók

Magyarország települései

A ] [ Á ] [ B ] [ C ] [ D ] [ E ] [ É ] [ F ] [ G ] [ H ] [ I ] [ J ] [ K ] [ L ] [ M ] [ N ] [ O ] [ Ó ] [ Ö ] [ Ő ] [ P ] [ R ] [ S ] [ T ] [ U ] [ Ú ] [ Ü ] [ V ] [ Z ]


Kemence Leírás

A környék már az ősidőktől lakott, a határában újkőkori, bronzkori és népvándorlás kori leleteket találtak. Első ura a Hunt nemzetség volt, a hagyomány szerint az e nemzetségbéli Godó alapította a falut, akiről a falutól délre, az 574 m magas hegycsúcson álló késő bronzkori Godóvár maradványa a nevét kapta. Középkorban a környéke kedvelt királyi vadászterület volt. Első okleveles említése 1156-ból származik, ekkor az esztergomi érsekség birtoka volt, az adóját pedig a káptalannak fizette. Középkori templomának elődje szintén e században épülhetett, melynek Kelemen nevű papját 1298-ban említik. 1232-ben a Zólyomi királyi várhoz tartozó település volt, de a század végére már részbirtokos lett a Hont-Pázmány nemzetség és az esztergomi érsekség is. A következő időkben állandó birtokvita volt Perőcsény és Kemence földesurai között, 1550-ben pedig tűzvész pusztított a faluban. Kemence a török korban - a nógrádi szandzsák részeként - hódoltság alá esett, de nem néptelenedett el, a reformáció alatt a lakossága katolikus maradt. A volt megyeháza (kép, ma iskola) épületét 1751-ben Eszterházy Imre építtette barokk stílusban, amely 1752-1806-ig Hont vármegye székháza volt. Itt tartották 1782-ben az emberevő cigányok hirhedt perét. 1806-ban leégett (az intézmény Ipolyságra költözött), majd 1858-ban romantikus stílusban átalakították. 1769-ben épült a barokk r. k. templom, a homlokzatát 1810-12 között klasszicista stílusban átépítették. A XVIII. sz. második felében barokk stílusban épült a parókia is. A plébániánál, kis dombon találhatók a XV. sz.-i gótikus templom és kerítőfalának romjai. A XVIII. sz. végén építették a kápolnát, melynek az oltárán népies Piéta-szobor látható. 1778-ból származik a Fő úton álló copf Nepomuki Szt. János-szobor. 1910-1912 között készült a szőlőhegy oldalában álló kálvária és a Szent sír. A Fő úton még láthatók régebbi, jellegzetes felvidéki hosszú folyásos házak , ilyen pl. a Fő út 244. alatti tájház. Az 1999-es nyári árvíz okozta pusztítás után felújított Kemencei Múzeumvasút ismét a turisták rendelkezésére áll. A Kemence-Diósjenő műútról leágazó erdészeti út mellett, a K és Z jelzések elágazásánál található a börzsönyi szintezési főalappont. Polgármesteri hivatal: 2638 Kemence, Fő út 77. Tel.: 27/587-585, 27/587-586

Kemence Településrészek

 Csarnapuszta,  Királyháza,  Nagyvölgy,  Szeteharaszt,

Nep. Szt. János-szobor
volt megyeháza
tájház
templomrom

Kemence Látnivalók részletekkel




Nagyobb térképhez kattints ide !