Kőszeg

[ A ] [ Á ] [ B ] [ C ] [ D ] [ E ] [ É ] [ F ] [ G ] [ H ] [ I ] [ J ] [ K ] [ L ] [ M ] [ N ] [ O ] [ Ó ] [ Ö ] [ Ő ] [ P ] [ R ] [ S ] [ T ] [ U ] [ Ú ] [ Ü ] [ V ] [ Z ]

Kőszeg, a 13 000 lakosú kisváros műemléki gazdagsága, kellemes klímája és természeti környezete révén méltán lett hazánk egyik leglátogatottabb városa. A környéken talált újkőkori, bronzkori eszközök a táj korai betelepülését igazolják. Egyes vélemények szerint itt állott Castellum Gutionis, ahol 802-ben a frank és avar hadsereg csatát vívott. A honfoglalást követően a gyepű védelmi rendszerének részeként a 607 m magas Óház tetején emelt erődöt (a későbbi Felsővárat) említik Castrum Kuszug néven az oklevelek. A régészeti feltárások tanúsága szerint Kőszegfalva határában vasfeldolgozó telepet működtettek honfoglaló őseink. A Kőszegi grófok 1274 körül a Gyöngyös völgyében építtették fel uradalmuk központját, köré pedig német hospesek telepítésével megalapították Kőszeg (Günz) városát. A család bukása után I. Károly Róbert a várost királyi birtokká tette, városi címet és kiváltságokat adományozott. Kialakult a középkori városszerkezet: a falakkal védett polgárváros és a közös védelmi rendszer északnyugati sarkában álló királyi vár, vízesárokkal körülvéve. A szőlő- és borgazdaság felkarolása által - a Király-völgy az egykori királyi szőlőbirtok emlékét őrzi - Kőszeg bekapcsolódhatott a távolsági borkereskedelembe. Bár 1392-től földesúri birtokká vált, fejlődése töretlen maradt. 1445-1648-ig a vár és birtokai a várossal együtt zálogbirtokként Habsburg kézen voltak, s csak pénzmegváltás által kerültek vissza a Magyar Királyságba. A város történetének legkiemelkedőbb eseménye az 1532. évi török ostrom, a vár hősies védelme Jurisics Miklós vezetésével. A hálás uralkodó kedvezmények adásával tette lehetővé, hogy Kőszeg felépülhessen romjaiból, s 1551-ig a korábbinál erősebb, külsőtornyos védelmi rendszert emelhessen. A török időben a várost érintették az Adria felé vezető kereskedelmi utak, fejlődött céhes ipara, szőlő- és bortermelése, melynek kereskedelmében is érdekelt volt. 1648-ban Vas megye egyetlen szabad királyi városa lett. Az ellenreformáció visszaszorította a protestantizmust, 1677-ben katolikus gimnáziumot alapítottak, melyet a piaristák, majd a bencések vettek át. 1695-től 1931-ig a vár és uradalma az Esterházy-család birtokában volt. A város a Rákóczi-szabadságharc idején a kurucok egyik fontos erősségévé vált. 1724 és 1869 között itt volt a Kerületi Tábla székhelye, jogászok, tisztviselők költöztek a városba, kialakítva az Úri utca környékén a nemesi városnegyedet. Lakói közül kiemelkednek a Sigray-, Festetics-, Nádasdy- és Chernel-családok. A létesülő jótékonysági intézmények, iskolák, templomok épületei, valamint a vár korízlés szerinti átépítése alakította ki a barokk városképet. A XIX. században a gyáripar versenye, a vasúti fővonalak nagy távolsága és a filoxérajárvány alapjaiban ingatta meg gazdaságát. 1920-ban a trianoni békeszerződést követően vonzáskörzetének nagy részét elvesztette, határvárossá vált. Ettől kezdve iskola-, szanatórium- és garnizonvárossá alakult. 1945 után a vasfüggöny kiépülésével a város élete visszafejlődött, s csak az 1960-as évek végén, a nemzetközi határátkelő megnyitásával kapcsolódott be az átkelőforgalom mellett az idegenforgalomba is. A műemlékek helyreállításának elismeréseként a város 1978-ban Hild-díjat kapott. Az 1990 óta nemzeti örökségként nyilvántartott belváros - melynek egyik gyöngyszeme a Jurisics tér - az építészeti emlékek valóságos tárháza, közülük kiemelkedő a Jurisics-vár, a XV. századi városháza, a Tábornokház, a Lábas-ház (1774), a sgraffitós ház (1668), a reneszánsz falmaradványokkal is ékesített barokk plébániaház, a XVI. századból való, sgraffitós udvarral díszített Ambrózy-ház, a Szent Jakab és a Szent Imre (Magyar)-templom, az Arany Egyszarvú Patikamúzeum, a katolikus gimnázium épülete, az Úri utca palotái, a városfalak bástyái, a Sziget városrész egyes épületei az 1783-ban épült evangélikus templommal és a városon kívül emelt kálváriatemplom (1729). Itt található az ország legrégebbi működő szállodája az Arany Strucc, melyet fogadóként már 1597-ben említenek. Irodalmi nevezetességű hely az egykori kőszegi katonai alreál épülete, itt játszódik Ottlik Géza Iskola a határon c. ismert regénye. A városban több étkezési és szálláslehetőség található. Polgármesteri hivatal: 9730 Kőszeg, Jurisics M. tér 8. Tel.: 94/562-510

 Gulnermalom,  Királyvölgy,  Kőszegfalva,  Ólmodi út,  Szabóhegy-Meszesvölgy,  Tangazdaság,

Szentháromság-szobor
sgrafittos ház
városháza
lábasház
Mária-oszlop
Hősök kapuja
Zwinger (Öreg-torony)
Jurisics Miklós Múzeum
Arany Egyszarvú Patikamúzeum
Szt. Jakab-templom
Szent Imre-templom
Jézus Szíve plébániatemplom
kálváriatemplom
Jurisics-vár

Kőszeg Látnivalók részletekkel