Káld

[ A ] [ Á ] [ B ] [ C ] [ D ] [ E ] [ É ] [ F ] [ G ] [ H ] [ I ] [ J ] [ K ] [ L ] [ M ] [ N ] [ O ] [ Ó ] [ Ö ] [ Ő ] [ P ] [ R ] [ S ] [ T ] [ U ] [ Ú ] [ Ü ] [ V ] [ Z ]

Káld neve a honfoglalás kori Kál nemzetségnévből ered. Első írásos említése 1255-ben történt. A község a Káldy-család és néhány kisnemes birtokához tartozott. A Káldy-kastély földszintes, késő barokk épülete (Berzsenyi u. 23.) 1800 körüli, ma gyógyszertár. Belsejét szép stukkódíszítés csinosítja. Alsókáldon áll az 1790 körül épült késő barokk Maróthy-kastély, melyet a XIX. században eklektikus stílusban átépítettek. Keresztelő Szent János temploma a XVIII. század végén épült, melyhez tornyot 1835-ben emeltek. A templom nevezetességei a mellékoltárokat díszítő Dorfmeister-képek. A községtől nyugatra található a Kemeneshát határát jelző Farkas-erdő. Az egykori bajor királyi erdőbirtokhoz tartozott, nevezetességei a 300 éves kiszáradt kocsánytalan tölgyek, a banya-fák . Védett természeti értéket jelentenek a Lajos-bükkök és a józsefmajori kocsányos tölgy tanúfák. A község határában a lösz- és homokfalakban védett gyurgyalagtelepek vannak. A Szitamajorban áll a XIX. század végén épített műemlék, a volt ménesistálló csikófuttatóval. Polgármesteri hivatal: 9673 Káld, Berzsenyi u. 19. Tel.: 95/470-002

 Hidegkúti erdészház,  Pusztalánc,  Pusztalánc vasútállomás,  Szitamajor,