Kács

község



Megye:Borsod-Abaúj-Zemplén

Népesség:577

Területe:1670 ha

Lakások száma:333


Kács Térképi pont lista
Kács Térkép
Kács Látnivalók

Magyarország települései

A ] [ Á ] [ B ] [ C ] [ D ] [ E ] [ É ] [ F ] [ G ] [ H ] [ I ] [ J ] [ K ] [ L ] [ M ] [ N ] [ O ] [ Ó ] [ Ö ] [ Ő ] [ P ] [ R ] [ S ] [ T ] [ U ] [ Ú ] [ Ü ] [ V ] [ Z ]


Kács Leírás

Kács a Bükk hegység déli részén hegyekkel és dombokkal körülvett település. Miskolctól 45 km-re, Mezőkövesdtől 25 km-re található. A község Árpád-kori település, mely kedvező fekvése miatt a honfoglaló magyaroknak is szálláshelyül szolgált, a Kácsi-patak hűs vizéből itatták állataikat. Árpád vezér Acsádnak földet adott, és azután a fia, Örösúr (~Örs, neve a török er férfi, hős szóból származik) a Kácsi-patak fejénél várat építtetett. A várnak csak az alapja áll, mely négyszög-alakú lakótorony lehetett vizesárokkal, ún. sziklaárokkal körülvéve. IV. Béla királyunk 1248. évi határjáró oklevele a települést Kach néven említi. Ekkor már állott Örösúr nemzetségének Szent Péterről elnevezett bencés apátsága. Az apátsági templom 1548-ban elpusztult, majd a törökök Eger várának ostroma után a települést feldúlták, hódoltsági területté vált. A község román kori, XII. századi eredetű római katolikus temploma ma is áll. Fő hajója román stílusban épült, hajdan temetőkápolna volt, a későbbi időben barokk stílusban épült újjá. 1882-ben építettek hozzá egy 15 méter magas tornyot. Titulusa: Szentháromság. A templom jelenlegi főoltárát a XVIII. században építették, mely legszebb falusi barokk emlékeink közé sorolható. A bencések a Kácsi-patak forrásánál épületet emeltek, ahol a langyos forrás vizéből a területen található gyógyfüvekkel gyógyvizet állítottak elő. Először a saját betegségüket gyógyították, majd később kívülállókat is. Elsősorban adományokból tartották fenn magukat. A fürdőépületet bencés kolostorból alakították ki, mely jelenleg is áll. Az épületben található egy 4 x 4 méteres kismedence, melyet padló alatti víz táplál. A bencések hálófülkéit ülőfürdővé alakították át. A gyógyvízkivonatokat egy különálló épületben, az ún. Boszorkánykonyhában egy kb. 500 literes vörösréz üstben 40-50 °C-ra főzve állították elő. Az üst még ma is megtalálható. Jelenleg hideg vizes (24 °C-os), szénsavdús vizű szabadtéri strand üzemel. A Kácsi-patak sebes folyású, forrás utáni része szintkülönbségekkel tagolt, melyre vízimalmok épültek. Kácstól Mezőnagymihályig összesen 12 malmot hajtott, jelenleg egy épület van olyan állapotban, hogy helyreállítható. Ez a vízimalom a múltban négy funkciót látott el: őrlés, lisztkészítés, fűrészelés, áramfejlesztés. A volt vízimalom műemlék jellegű épület, ahol ipartörténeti múzeumot lehetne berendezni. Kács község közigazgatási területének 60%-át erdő borítja, mely vadállományban gazdag. Az erdőben él gímszarvas, vaddisznó, őz, muflon, erdei nyúl, róka, borz. A madárvilág is jelentős, több ritka madár is megtalálható itt, mint például a fekete harkály. Gazdag a növény- és a rovarvilága is. A település úgynevezett zsáktelepülés , közút nem vezet tovább. Polgármesteri hivatal: 3424 Kács, Fő út 60. Tel.: 49/337-169

Kács Településrészek

 Árpádtanya,  Kecskekőtanya,

vízimalom
római katolikus templom

Kács Látnivalók részletekkel




Nagyobb térképhez kattints ide !