Jásd Leírás
A Tési-fennsík északi lábánál fekvő, Gaja menti község, lakossága 900 fő. Környéke már az ősidők óta lakott: a község határában finom kidolgozású kőékeket, valamint kelta eredetű hamvveder- és vaseszközleleteket találtak. A Szent György vértanúról elnevezett bencés apátság alapítási éve 1164-re tehető. Az apátságra vonatkozó első feljegyzés 1536-ból származik, ebben az időben távoztak a bencések Jásdról. A település török hódoltság alá esett, az évszázados bencés kolostor is elpusztult. Gróf Zichy István 1757-ben kezdte meg a község betelepítését szlovákokkal, ez évből származik a község első pecsétje. 1782-ben Jásd önálló plébániává alakult, 1792-ben barokk kőtemplom épült az egykori bencés kolostor helyén, mely 1862-ben a faluval együtt leégett. 1865-66-ban épült újjá romantikus stílusban, benne fából faragott, barokk Mária-szobor található. A község magva az egykori bencés kolostor környékén épült újra. E helyen gyakran találunk emberi csontokat, ami arra vall, hogy a környék temetkezőhelyéül szolgált. A községtől délre fekvő 600 éves Szentkút ma is a Bakony leglátogatottabb búcsújáróhelye. Csodatevő és gyógyító hatásáról számtalan feljegyzés ismert, amelyek a veszprémi Püspöki Levéltárban találhatók. A Szentkút kápolnája gróf Zichy István segítségével 1837-ben épült fel, bejárata fölött a család címere látható. A barokk-rokokó stílusú kápolna belső boltozatán és oldalfalain festmények láthatók, 1969-re elkészült a szembemiséző oltár, a szószék és a vízkút, 1970-ben a kálvária. A Szentkúttól nyugatra, a bozótos hegyoldalban a teljesen ép, kelta eredetű kettős sáncú földvár, a Márkus vára húzódik. Polgármesteri hivatal: 8424 Jásd, Dózsa György u. 1. Tel.: 88/587-820
Jásd Településrészek
Kallóczkörnyék,
Szmulaitanya,
Tóthmalom,