Ják Leírás
Ják határában vaskori sírhalmot, bronzkori leleteket és római temetkezési helyet találtak, tehát igen régóta lakott hely. A település első okleveles említése 1211-ből származik. A templomdombon álló, Európa-hírű, keletelt építésű, XIII. századi Szt. György-templom (bencés apátsági templom) és a közelében álló, korabeli, négykaréjos alaprajzú Szt. Jakab-kápolna a késő román építészet legszebb emlékei közé tartozik határon innen és túl. Az egykori bencés apátságot a területet birtokló Ják nemzetség Márton nevű tagja alapította, aki a vasvári ispánság élén állt, és a templomot családja temetkezési helyéül szánta. Felszentelésének pontos dátuma - 1256. április 24. Szt. György napja - egy oklevélből vált ismertté. A templomtól D-re helyezkedett el a kolostor, ahol csak a török időkig éltek szerzetesek. Állítólag a Kőszeg alól visszatérő török csapatok dúlták fel. Az elhagyott és időközben romossá vált épületek köveit a későbbi építkezések során felhasználták, a ma már csak föld alatti maradványokat még nem tárták fel. A templomot az évszázadok folyamán az egymást követő apátok többször bővítették, formálták. Az 1896-1904 között folyó restaurálás idején Schulek Frigyes tervei szerint tiszta román stílusban építették át. Ennek során néhány XVII-XVIII. századi épületrészt is elbontottak. Jelentős mértékben megújították ekkor a Ny-i kapuzatot, a falakról leszedték - az eredeti építkezésnek megfelelően - a vakolatot stb. A sokak által legalább képekről ismert, bélletes Ny-i kapuzat oromzatát közel életnagyságú szobrok díszítik: a 12 apostol - közülük a két szélső a tornyok falába mélyített fülkékben áll - és a szoborsor csúcsán Krisztus alakja. Az idő azonban a XX. század végére oly mértékben kikezdte az eredeti szobrokat, hogy védett körülmények (múzeum) közé kellett őket elhelyezni, helyükre az eredetik hű másolatai kerültek. A háromhajós templom főhajójának szentélyében látható falkép Szt. Györgynek a sárkánnyal vívott harcát ábrázolja. A templomkertet egykor övező kerítés megmaradt szakaszában álló, késő reneszánsz kapuépítmény (Folnay-kapu) eredetileg egy XVII. századi épülethez tartozott, a kerítés falába később foglalták bele. A kapu melletti, egykor két gyalogkapu fölött Folnay Ferenc apát címere látható. A kétszintes Szt. Jakab-kápolna valamikor a falu plébániatemploma volt. 1260 körül épült egy korábbi kis körtemplom (rotunda) helyén, és szinte változatlan formában maradt ránk. A XVIII. századig temető övezte. A kápolnától Ny-ra álló, XVIII. század végén épült ún. apáti házat az egykori kolostor köveiből építették. Helyén a XII. században a Ják nemzetség udvarháza állt. A templomtól K-re fekvő, árkádos plébániaház is a XVIII. század végéről való, késő barokk épület. A plébániaház közelében (Szabad nép u. 22.) kőtár, egyház- és helytörténeti gyűjtemény látható (Tel.: 94/356-217). Turisztikai információ: Idegenforgalmi pavilon, Templom tér, Tel.: 94/356-217 Polgármesteri hivatal: 9798 Ják, Kossuth Lajos u. 14. Tel.: 94/356-011, 94/556-052; Fax: 94/356-22