Hosszúhetény

[ A ] [ Á ] [ B ] [ C ] [ D ] [ E ] [ É ] [ F ] [ G ] [ H ] [ I ] [ J ] [ K ] [ L ] [ M ] [ N ] [ O ] [ Ó ] [ Ö ] [ Ő ] [ P ] [ R ] [ S ] [ T ] [ U ] [ Ú ] [ Ü ] [ V ] [ Z ]

A községet 1091-ben Villa Heten formában a pécsváradi apátság birtokaként említette okirat. Területe azonban régtől fogva lakott, Dombay János régész, a pécsi múzeum egykori igazgatója kőkorszakból való eszközökre bukkant itt. 1937-ben egy nagy méretű római villa alapjait találták meg a Som-kerék-dűlőben, de a részletes feltárás még nem történt meg. Mai nevével először a török uralom - amit viszonylag jól átvészelt a falu lakossága - megszűnte után lehetett találkozni. A német családok a XVIII. században jelentek meg, jelenlétük a falu építészeti arculatán is meglátszik. A középkori templom helyén épült barokk stílusú római katolikus templomot 1740-ben szentelték fel. A Zengő oldalában álló Mária-kápolnát 1907-ben építették. Hosszúhetényhez két, egykor önálló falu tartozik: Püspökszentlászló és Kisújbánya. Püspökszentlászló, a középkori magyar falu a török időkben teljesen elnéptelenedett, a XVIII. században itt is német családok telepedtek le. Kisújbányát a XVIII. század közepén német üvegfúvó munkások és családjaik alapították. A kis templom 1774-ben épült. Az üveghuta 1809-ig működött, később a lakosság különböző használati fatárgyak (favilla, facipő, vagyis klumpa) készítésével foglalkozott. Az 1980-tól fokozatosan elnéptelenedő falu házait városi családok vették meg nyaralónak. Polgármesteri hivatal: 7694 Hosszúhetény, Fő utca 166. Tel.: 72/590-000

 Alsószőlőhegy,  Állomáskörnyék,  Felsőszőlőhegy,  Hársastelep,  Kisújbánya,  Kövestető,  Püspökszentlászló,  Téglaház,  Vakcsa,  Völgyimalom,  Zsidótemető,

római katolikus templom
várrom
püspöki kastély

Hosszúhetény Látnivalók részletekkel