Hont Leírás
Kisközség az országhatár mentén, az Ipoly völgyében, a Börzsöny északi lábánál. Hozzá tartozik Parassapuszta (határátkelőhely). Környéke az ősidőktől lakott, ugyanis a Jelenc-hegy nyúlványain késő bronzkori sáncok maradványai húzódnak. A falu északi részén, az Ipoly árterébe nyúló kis félszigetszerű földnyelven Hunt vezér építtetett várat. A település és a vármegye neve a német eredetű Hunt személynévből származik, jelentése: hadnagy. A falu első írott emléke 1339-ből való. A hagyomány szerint a középkorban, veszély esetén a hontiak a délkeletre emelkedő Sárkánytörés sziklaüregeiben találtak menedéket. A falu barokk r. k. temploma 1775-ben épült, főoltára és szószéke rokokó. A régi templom alapfalainak maradványai ma is láthatók az iskola mellett. Gyönyörű környezetben áll a Csitári kápolna. A legenda szerint a mellette fakadó Csitári-forrás csodatévő vízétől sokan meggyógyultak. A zarándokhellyé vált kápolnához közel található csitári alagút a hagyomány szerint a drégelyi vár titkos kijárata. A környék fő természeti látnivalója, a Honti-szakadék, amely a Börzsöny vulkanizmusát megelőző időszak tengeri üledékének homokos, márgás-agyagos, kavicsos rétegeibe vágódott, 30 m-es mélységet is elérő szurdok. Omlásveszélyes (!) partfalának 20-25 millió éves, oligocén-miocén agyagkő-rétegeiből növényi maradványok, őskori csigák házai, kagylóhéjak, mammutcsontok kerültek elő. Polgármesteri hivatal: 2647 Hont, Ipoly utca 55. Tel.: 35/368-242; Tel./Fax: 35/368-416