Hidasnémeti Leírás
Több mint 1200 lakosú település, a Cserehát ÉK-i szélénél, az országhatárhoz közel, ott ahol a Szártos-patak a Hernádba folyik. Egykor a hídján vezetett át a Magna Via kereskedelmi út. Hidasnémeti őse a XIII. sz.-i Alnémeti falu volt, első írásos említésében, egy 1219-ben kiadott okiratban Olnemet -ként szerepelt. Egyike a vizsolyi ispánság által királynéi birtokon alapított 10 német falunak. A XII. sz. elejétől jelentős volt határában a szőlőművelés. 1431-től - a Hernádon átvezető hídjának köszönhetően - fontos vám- és harmincadszedő hely volt, s még ebben a században vízimalma is működött. 1556-ban lakói a portyázó török hadak elől Kassára menekültek, de később fokozatosan visszatértek. 1680-ban Thököly csapatai hosszabb ideig ezen a helyen tartózkodtak, majd 1706-ban Rabutin császári hadai állomásoztak és fosztogattak itt, ezért ismét elnéptelenedett, és csak a XVIII. sz. végére lett újra lakott. Az 1848-49-es szabadságharc alatt a császáriak felgyújtották a hídját, hogy megállítsák Klapka seregét, de akciójuk sikertelen volt. Közel egy évszázad múltán a visszavonuló német csapatok akarták felrobbantani a hidat, de a Gömöri család egyik tagja megakadályozta (emlékműve a Gönci utcában áll). Ma Hidasnémeti fontos közlekedési csomópont, a belföldi vasúthálózat egyik végpontja, vámszedő- és határőrhely. Látnivalói: a r. k. templom, a XIV. sz.-i, gótikus eredetű ref. templom, a Nepomuki Szt. János-szobor, az I. világháború hőseinek emelt Árpád-szobor, a II. világháborús emlékmű, és a Holocaust-emlékmű. Polgármesteri hivatal: 3876 Hidasnémeti, Petőfi u. 11. Tel.: 46/452-102