Hidas

[ A ] [ Á ] [ B ] [ C ] [ D ] [ E ] [ É ] [ F ] [ G ] [ H ] [ I ] [ J ] [ K ] [ L ] [ M ] [ N ] [ O ] [ Ó ] [ Ö ] [ Ő ] [ P ] [ R ] [ S ] [ T ] [ U ] [ Ú ] [ Ü ] [ V ] [ Z ]

A község neve arra utal, hogy már a középkorban átkelési lehetőség (híd) volt itt a Völgységi-patakon. Az újkőkor embere után a kelták majd a rómaiak is megtelepedtek ezen a területen. A honfoglalás után Ete törzse vette birtokba a vidéket. A XV. században a pécsi püspöké, a XVI. század közepén már szigetvári várbirtok volt. Atörök időkben sem néptelenedett el, bár a lakosság erősen megfogyatkozott. A XVII. században szerbek települtek be nagyobb számban. Így alakult ki Ráchidas (Rácfalu) a magyarok lakta Magyarhidastól (Magyarfalu) alacsonyabb területen. Az első evangélikus német családok 1724-28 között érkeztek, a XVIII. század közepére lélekszámuk megháromszorozódott. Ebben az időben a mai település tulajdonképpen három falu volt. A terület birtokosa, a Kajdacsy család egyesítette a községeket, de a vallási elkülönülés sokáig megmaradt: református magyarok, ortodox szerbek, evangélikus németek és néhány katolikus család alkotta a falut. Az 1940-es években Bukovinából székely családokat telepítettek be, a háború után viszont a német családok egy részét kitelepítették. Így a XX. század második felére megváltozott a község nemzetiségi összetétele. A néprajzi emlékeket egy szép, régi parasztházból kialakított tájházba gyűjtötték össze. A falu evangélikus temploma 1783-ban épült késő barokk (copf) stílusban. Szintén ebben az időszakban emelték az ugyancsak copf stílusú katolikus templomot, belsejében Kajdacsy Antal 1811-ből való márvány emlékműve látható. A Kajdacsy család egykori kastélyában - amely 1820 körül épült - ma a polgármesteri hivatal működik. Polgármesteri hivatal: 7696 Hidas, Kossuth L. u. 50. Tel.: 72/457-023

 Berekaljadűlő,  Frankmalom,  Hajdúmalom,  Juhászmalom,  Kishidas,  Tsz-tanya,  Vasúti őrház,

tájház
római katolikus templom
evangélikus templom

Hidas Látnivalók részletekkel