Herend Leírás
Veszprémtől nyugatra, a 8-as főút jobb oldalán található kisváros. Leletek tanúsága szerint a kőkortól kezdve a késő bronz- és a római koron át lakott hely volt. Határában az Árpád-korban több kis község (Szentistván, Németi, Himháza, Horhi és a régi Herend) létezett, amelyek a törökdúláskor elpusztultak. Emléküket ma már csak dűlőnevek őrzik. 1373-ban Helőd néven említik, ebben az évszázadban királyi birtok volt. Mátyás király 1472-ben Kinizsinek adományozta. A török időkben elnéptelenedett, a mai települést 1769-től főként német ajkú telepesekkel telepítették be a Zichyek. Az 1831. évi nagy kolerajárvány idején már 750 körüli lakosa volt. Neve a porcelángyártással kapcsolatban vált ismertté. 1826-ban Stingl Vince létesített itt kőedénygyárat, melyet 1839-ben Fischer Mór vásárolt meg és elkezdte a porcelángyártást. A kezdeti kézifestéses technikát a mai utód, a Herendi Porcelánmanufaktúra Rt. is őrzi, ezzel vált világhíressé a herendi porcelán. A manufaktúra 1851-ben került a nemzetközi érdeklődés középpontjába. Ekkor a Londonban megrendezett I. Világkiállításon a kitüntetés mellett Viktória királynő is rendelt magának egy étkészletet az azóta róla elnevezett Viktória mintából. A Porcelánművészeti Múzeum a gyár központjában az elmúlt 150 év legkiválóbb porcelántermékeit mutatja be. Az állandó kiállításon a manufaktúra minden korszakából láthatnak szép és különleges darabokat. A régi falu közepén emelkedő dombon áll a város katolikus temploma, ahol a világon egyedülálló, átlátszó porcelánablak, a litofán látható. Csapvári Csapek Károly budapesti művész alkotását 1935-ben adományozta a porcelángyár. Polgármesteri hivatal: 8440 Herend, Kossuth Lajos u. 97. Tel./Fax: 88/513-701, 88/513-705
Herend Településrészek
Bányatelep,
Külterület,
Vasúti őrház,