Harkány

[ A ] [ Á ] [ B ] [ C ] [ D ] [ E ] [ É ] [ F ] [ G ] [ H ] [ I ] [ J ] [ K ] [ L ] [ M ] [ N ] [ O ] [ Ó ] [ Ö ] [ Ő ] [ P ] [ R ] [ S ] [ T ] [ U ] [ Ú ] [ Ü ] [ V ] [ Z ]

A Villányi-hegység déli lábánál kialakult város területe már a rómaiak és a népvándorlás korában is lakott hely volt, hun és avar emlékeket (sírokat) találtak a régészek. Neve írásos formában először 1323-ban fordult elő Harkan alakban. A XIV. százazadtól először a Garaiak, majd több földesúr után, 1728-tól a Batthyány család birtokolta a területet. Afalu a török hódoltság alatt sem néptelenedett el teljesen. A századok folyamán több nemzetiség telepedett meg itt: a magyarok mellé délszlávok, németek majd a XX. században szlovákok költöztek. A török kiűzése után a lakosság nagy része a református vallásra tért át. Copf stílusú templomuk 1802-re készült el. Szintén a XIX. század elejéről származik az 1977 óta Harkányhoz tartozó Terehegy ugyancsak copf stílusú református tempoma. A fürdőkápolna 1906-ban épült. A várost a reumások Mekkájaként szokták emlegetni, gyógyhatású termálvizének köszönhetően világhírűvé vált. (A gyógyvíz kialakulásához kapcsolódó monda a 84. oldalon, a Néprajz c. fejezetben olvasható.) A hévizet már a törökök is ismerték, de később teljesen feledésbe merült, a terület elmocsarasodott. 1823-ban a terület földbirtokosa, gr. Batthyány Antal árkokkal akarta a vizet levezettetni. A földmunkások tapasztalták először, hogy a vizes talajt tapodva reumás, köszvényes lábaik fájdalma néhány nap után enyhült, esetleg megszűnt. Egyre több ember kezdte fájós lábait a kiásott csatorna vizében áztatni. A terület birtokosa a víz jótékony hatását felismerve fúrásokkal hozatta a felszínre a gyógyvizet, s még az 1820-as években egy fürdőépületet és kis szállodát építtetett. 1844-ben egy faépületben kádfürdőt építettek ki. Ekkor kezdték kialakítani a parkot is, amely ma már 13 ha területű. Zsigmondy Vilmos (1821-1888) bányamérnök, a geotermikus kutatások úttörője 1866-ban egy 33 m, 1867-ben pedig 54 m mély kutat fúratott. Az előbbiből 62 C-os, az utóbbiból 70 C-os víz tört fel. Zsigmondy Vilmos emlékét a kórház falán emléktábla, a parkban szobor és egy sétány neve őrzi. 1870-ben bővítették a fürdőt, 1925-ben pedig kialakították az első strandmedencét. A korábban mezőgazdaságból (szőlő- és bortermelés) élt lakosság életét a gyógyfürdő fokozatos kiépítése teljesen megváltoztatta. Többségük ma is a gyógyfürdőből, ill. az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokból él. Az államosítás (1949) után, 1955-ben kezdte meg működését a Gyógyfürdőkórház, amelyet az 1960-as és 1970-es években jelentősen bővítették, 1986-ban egy új fizioterápiás épületet adtak át. Üdülők, szállodák épültek, a strandon is több medence és egy óriáscsúszda áll a pihenni vágyók rendelkezésére. 1960-67 között három új kutat is fúrtak. A magas szulfid- és karbonszulfid tartalmú víz 1500 m mélyről tör fel. A víz és a gyógyiszap reumás és egyéb mozgásszervi megbetegedések, valamint nőgyógyászati panaszok kezelésére kiválóan alkalmas. Ivókúra formájában légzőszervi megbetegedések és gyomorbántalmak orvoslására használják. A település 1999-ben városi rangot kapott. Minden év nyarán rendezvénysorozat várja az ide látogatókat: Ördögűző Napok, Hímestojás Napok, Fürdőfesztivál stb. Szeptember második felében kerül megrendezésre a Szüreti Fesztivál. Információ: Tourinform, Kossuth L. u. 2/a. Tel.: 72/479-624; Fax: 72/479-989 Harkányi Gyógyfürdő Rt., Kossuth L. u. 7. Tel.: 72/480-251 Polgármesteri hivatal: 7815 Harkány, Kossuth L. u. 2. Tel.: 72/480-100; Fax: 72/480-518

 Drávaszabolcsi út,  Malomtelep,  Szőlőhegy,  Töttősitanya,  Vasút köz,  Vasúti őrház,

gyógyfürdő

Harkány Látnivalók részletekkel