Gyugy Leírás
A Balatontól 10 km-re fekszik a község, amely a lengyeltóti vagy a balatonboglári vasútállomásról közelíthető meg, ahova az összeköttetést naponta több autóbuszjárat biztosítja. Bár csak 3 kilométernyire fekszik Lengyeltóti, de a burkolt úton mégis 14 km-t kell megtenni. A község keleti, dombos határa tölgy és akác erdőkkel övezett, ahol gyakori a diófa is. Az erdőkben nemes vadak is puskavégre kerülhetnek, amelyről a környék három vadásztársasága gondoskodik. A falu nyugati oldalán, a Jamai-patak völgyében közepesen kötött talajú szántóföldeken gabonát és napraforgót termesztenek. Szép természeti környezetben található az egy évtizede a patak felduzzasztásával kialakított halastó. A táj régi benépesülését bizonyítják az 1996-ban a község területén talált avar sírok. Az oklevelek tanúsága szerint a tatárjárás előtt a Bő nemzetségbeli Izsóp volt a birtokosa, aki idős kora ellenére 10 fős lovascsapattal vett részt a muhi csatában s ott életét áldozta a hazáért. A csapat maradványai fia vezetésével a király menekülését biztosították. A kései utódok tiszteletét fejezi ki, hogy Izsóp címerállata, az arany medve a falu címerét díszíti, a markában szorongatott dióág pedig a falu nevére utal. A környező erdőkben gyakori diófa régies neve ezen a tájon ugyanis gyugy. Sok tulajdonosváltás során többek között az óbudai apácák is voltak birtokosai az abban az időben Gywgh alakban említett falunak. A hódoltság idején csupán 2 portára zsugorodott, s a XVII. sz. folyamán a Gyulaffy-család, majd Széchenyi György kalocsai érsek birtokaként tartják számon. 1701-1703 táján került Jankovics Istvánhoz, s a béke megszilárdulásával 1715-ben már 12 háztartást írtak össze a településen. 1856-ban a gróf Nicky- és a Kacskovics-család birtoka. Kacskovics Ignác 1865-ben kastélyt építtetett, amelyben 7000 kötetes könyvtára is volt. A mintegy száz lakóházat számláló település 1995-ben megyei elismerésben részesült a község csinosításában elért eredményeiért. 95%-ban burkoltak a belterületi utak, amelyek keskenységük miatt járda nélküliek, a lakások 90%-a vezetékes ivóvízzel ellátott. Az erdő közelsége miatt elterjedt a fatüzelés. A csendes, rendezett környezet a magyarázata, hogy a megszépült faluban szívesen vásárolnak házat német és osztrák állampolgárok. A leromlott állagú kastély is külföldi tulajdonba került, igaz ez eddig nem javított állapotán. A közintézmények közül csak a polgármesteri hivatal működik a községben, iskolába, óvodába Szőlősgyörökre és Lengyeltótiba járnak a gyerekek. Orvos és védőnő rendel helyben. A lakosság fele munkaképes korú, akik nagyrészt a Balaton-part településein találnak munkát. A mezőgazdasági tevékenység alárendelt, a magángazdaságok zöldséget, szőlőt, gyümölcsöt termelnek s csak egyetlen portán foglalkoznak lótartással. A katolikus vallású falu egykor búcsújáról volt nevezetes, a szokás mára már sajnos elhalt. Árpád-kori temploma műemlék, helyreállítása a közeljövőben várható. Körülötte 4 ha parkerdőt szándékozik a község telepíteni 4 m szárnyfesztávolságú turulos emlékművel s egy fa kilátótoronnyal, ahonnan jól belátható a Balaton tükre és a túlpart tanuhegyei (Badacsony, Szent-György-hegy, stb.). A környezet javítását szolgálja a tervbevett rövidebb burkolt út megépítése Lengyeltótiba, valamint a régi agyagbánya rekultiválása is. Polgármesteri hivatal: 8692 Gyugy, Fő utca 19. Tel.: 85/330-363