Gyöngyössolymos

[ A ] [ Á ] [ B ] [ C ] [ D ] [ E ] [ É ] [ F ] [ G ] [ H ] [ I ] [ J ] [ K ] [ L ] [ M ] [ N ] [ O ] [ Ó ] [ Ö ] [ Ő ] [ P ] [ R ] [ S ] [ T ] [ U ] [ Ú ] [ Ü ] [ V ] [ Z ]

Az ősi község a Mátraalján, Gyöngyöstől északra található a Kis-hegy déli lábánál. A Kis-hegy verőfényes lankái, s az északról védőfalszerűen húzódó hegykoszorú a legideálisabb környezetet jelentette az ember számára, szinte csalogatták a környéken megforduló népcsoportokat a letelepedésre. Régészeti leletek tanúsága szerint már a bronzkorban is éltek emberek ezen a környéken. A település neve első ízben egy 1212-ben kelt adománylevélben szerepel, amelyben II. Endre király a Szent Sír Őrei elnevezésű lovagrendnek birtokot adományozott a falu határában. A község másik birtokosa a Solymosy-család volt, akiknek címere ma is látható a római katolikus templom tornyába beépített, lefelé fordított címerpajzson, amely a család kihalását jelzi. A település sokáig Solomus, Sumus, Solimus néven szerepelt a krónikákban. A római katolikus templomot - amely műemlék - a Solymosy-család építtette. A középkori eredetű (XIV. század), homlokzattoronnyal ellátott egyhajós templomot 1769-72 között barokk stílusban átépítették. Tornyából messzi vidékekre ellátni, a török időkben őrtoronyként is szolgált. Berendezése klasszicista, a XIX. század első feléből származik. A községtől északnyugatra egykor valószínű ciszterci kolostor állt, erre utalnak a monostor elnevezések. A falu déli részén, egy kis kápolnaszerű építményben áll Nepomuki Szt. János szobra. A festett szobor a XVIII. sz.-ból való. A Szabadság út 163. alatt tekinthető meg a XVIII. századi vízimalom, a Pincés-malom. Az egykori kallómalmok közül ez maradt meg. A település egyik érdekessége, hogy még fennmaradt az egyik legősibb foglalkozásnak számító ún. molnárkalácssütés. Íze, illata miatt ma is kedvelt csemege. A természeti látványosságok közül említhető a Bába-kő (a Gyöngyös-Mátrafüred országút közelében) és a Csák-kő, ahonnan - a monda szerint - egykor Csák Máté szólt Solymos népéhez. Kedvelt kirándulóhely Lajosháza, ahová Gyöngyösről a községen át menetrendszerinti kisvasút-közlekedés van. Innen az egykori, felszedett pályákat követve völgyi turistautak vezetnek a Szén-patak mentén Mátraszentimrére, ill. a Nagy-patak mellett a Vörösmarty Turistaház felé. Északra, a Nagy-völgy feletti kiugró hegyorron állt az 1320-ban, oklevélben említett, a Solymosy család tagja (Dezső) építtette Dezsővár. A család kihalását követően a XV. században elpusztult, ma csak a gerincnyak 15 m hosszú sáncárka utal a hajdani erősségre. (Lajosháza korábbi neve Dezsőháza volt.) A néphagyomány szerint a Köves-bércen ( Csehek útja ) menekültek Mátyás király elől a gyöngyöspatai várból 1460-ban kiűzött Giskra huszita hadai. Polgármesteri hivatal: 3231 Gyöngyössolymos, Szabadság út 139. Tel.: 37/370-389

 Fűtőház,  Kisátalkő-vadászlak,  Lajosháza,  Nyírjes,  Úsztató,

római katolikus templom

Gyöngyössolymos Látnivalók részletekkel