Gyöngyös

[ A ] [ Á ] [ B ] [ C ] [ D ] [ E ] [ É ] [ F ] [ G ] [ H ] [ I ] [ J ] [ K ] [ L ] [ M ] [ N ] [ O ] [ Ó ] [ Ö ] [ Ő ] [ P ] [ R ] [ S ] [ T ] [ U ] [ Ú ] [ Ü ] [ V ] [ Z ]

A Mátra déli lejtői és az Alföld északi pereme - hegyvidék és a síkság - találkozásánál, vonzó természeti környezetben épült Gyöngyös a Mátra kapuja . A terület már a honfoglalás előtt lakott volt. A település nevét az oklevelek először 1261-ben említették Gyngus-ként. 1334-ben Károly Róbert király Gyöngyöst, Szécsénnyel és Rimaszombattal együtt, Budával azonos jogokkal ruházta fel és mezővárosi rangra emelte. Mai arculata az 1917 évi nagy tűzvész után alakult ki. A Fő tér és a tőle északra lévő utak kereszteződésében álló, impozáns, kéttornyú Szt. Bertalan-plébániatemplom (Nagytemplom) a város legrégebbi része. A mindkét oldalon zártsoros beépítésű hajdani Piac téren állt a régi városháza és a város földesurainak házai, melyek ma, átépített formában sajátos városképet nyújtanak. A tér északi részén áll a városi rangot adó király, Károly Róbert, mellette Szt. István király szobra. A Nagytemplom helyén volt a város első plébániatemploma, amelyet 1350 körül a Kacsics nembeli Szécsényi Farkas fia, Tamás, szolnoki ispán, erdélyi vajda a város akkori birtokosa átépíttetett (ennek emlékét őrzi a főhajó déli oldalán Szécsényi Tamás és feleségének címertáblája). E templom helyén a XV. sz. végén gótikus csarnoktemplomot emeltek, ami Magyarország egyik legnagyobb ilyen temploma volt. A XV. sz. elejéről való a bronz, gótikus keresztelőmedencéje. A templom középkori harangtornyát az 1746-56 közötti barokk átépítés során lebontották, mai tornyai 1773, ill. 1815-ben épültek. A gótikus templomra a szentély falán kibontott, kő ablakkeretek utalnak. A templom kincstára a plébániaházban, ismertebb nevén az Almásy-, vagy Szent Korona-házban található (1806-ban és 1809-ben három alkalommal itt őrizték a Szent Koronát). Az ország második leggazdagabb egyházi gyűjteményében egyebek között 43 ötvösművet, közöttük 7 darab ún. filigrános-bőrtűs kelyhet őriznek a XV-XVI. sz.-ból. A Nagytemplomtól keletre az 1751-52-ben épült egykori jezsuita gimnázium keleti homlokzatán két barokk szobor áll, Loyolai Szt. Ignác és Assisi Szt. Ferenc, előtte pedig az ugyancsak barokk stílusú Mária-szobor. Itt kis térben egyesül a Szt. Bertalan utca két ága, és indul a volt egri út nyomvonalán a Kossuth utca, melynek túlsó végén az erdetileg barokk, de 1824 körül klasszicista stílusban átépített hajdani Orczy-kastélyban van hazánk egyik legrangosabb természettudományi gyűjteménye, a Mátra Múzeum, ami vadászati kiállításáról is híres. A múzeum épülete az Orczy-parkban helyezkedik el, ahol az ország legnagyobb védett törökmogyoró- és tiszafája látható. A kert keleti oldalán van a Mátra-vasút végállomása, ahonnan a farkasmályi borpincék érintésével a Gyöngyöshöz tartozó Mátrafüredre, illetve a másik, hosszabb ágon Gyöngyössolymoson át Lajosházára járnak a szerelvények. A kisvasút állomásával szemben 2000-ben jött létre a város új szoborparkja, ahol Kossuth Lajos és II. Rákóczi Ferenc szobrai is megtekinthetők. A Mátra Múzeumtól délre, a forgalmas Koháry úton, az autóbusz-pályaudvarról már látható a ferences templom és kolostor XIV. sz.-ban épült gótikus, majd a XVIII. sz.-ban barokk stílusban átépített együttese. A templom gótikus szentélyének déli falán található a Tarnaörsön 1709-ben elhunyt Vak Bottyán generális emléktáblája. A generálist a kriptában temették el. A kolostorépületben, ma is eredeti helyén van a ferences rend műemléki könyvtára. Érdemes megtekinteni a szomszédos Mátra Művelődési Központ nagyméretű festett üvegablakait is. A műemlékek másik nagy csoportja a Fő tértől nyugatra, a Nagy-patak hídján túl, a Vachott Sándor u. térségében áll. A híd mellett az 1736-ban épült, háromszög alaprajzú Nepomuki Szent János-kápolna áll. Délre, a patakparton egy ugyancsak barokk stílusú, nagyméretű épületegyüttes, a XVIII. sz. közepén épült egykori huszárlaktanya, a volt vármegyeház látható. Szemben, a patak túloldalán az egykori zsinagógák ma már nem a hitélet céljait szolgálják. A Vachott Sándor utcáról keskeny közön át közelíthető meg a város egyik legrégebbi, mai formájában barokk temploma, a Szent Orbán-templom. Polgármesteri hivatal: 3200 Gyöngyös, Fő tér 13. Tel.: 37/510-300; E-mail: media@hivatal.gyongyos.hu

 Farkasmály,  Gátőrház,  Halászi út,  Kékestető,  Mátrafüred,  Mátrafüredi vízmű,  Mátraháza,  Peresi erdőőrház,  Pipishegy,  Pipishegyi repülőtér,  Pipishegyi üzemek,  Sástó,  Szálasi erdészház,  Szurdokpart,

Károly Róbert szobra
Almássy-ház (Szent Korona-ház)
kékestetői tv-torony
Mátra Múzeum
Szt. Bertalan-templom (Nagytemplom)
Szt. Erzsébet-templom
ferences templom és kolostor
Szt. Orbán-templom
Bába-kő
Sár-hegy TT
Benevár

Gyöngyös Látnivalók részletekkel