Gönc Leírás
Az Árpád-kori község a Hernád-völgy peremére települt. Királyi, pontosabban királynéi birtokként egyike volt a környék tíz, német kézművesek által lakott falujának, amelyek a vizsolyi ispánsághoz tartoztak. Neve valószínű a német Kunz személynévből származik. Egy 1220-ban keltezett okiratban Gunzy néven szerepelt, később a Kunczeldorf és a Gencz névalak is előfordult. A falu a tatárjárás után az Aba nemzetséghez tartozó Amadék tulajdona lett. A XIII. század végén épült váruk alig látható romjai Gönctől DK-re, az Amadé-hegyen állnak. A községtől K-re, a Dobogó-hegy ÉK-i oldalán találhatók az 1371-ben Nagy Lajos király által alapított, pálos templom és kolostor romjai. Az egyhajós templom falai még 5-7 m magasan állnak, a kolostorépületből már alig látható valami, köveit a századok folyamán elhordták. Nagy Lajos idejében még egy pálos kolostor létesült, ennek már romjai sem láthatók. Gönc a XV. században már jelentős mezőváros volt, fejlődéséhez nagy mértékben hozzájárult az Alföldről és a tokaji borvidékről É felé (Varsó, Szentpétervár) haladó kereskedelmi útvonal. A bort az Európa szerte ismert, a gönci kádárok által készített gönci hordókban szállították, melyeknek űrtartalma 136,7 liter volt. Ennek a hordónak az aszúbor készítésében is fontos szerepe van: az aszú annyi puttonyos (3, 4 vagy 5), ahány puttony aszúszemet adnak egy gönci hordónyi száraz, fehér borhoz. Híres volt a zöld mázas gönci kerámia is. A mezőváros 1570-1647 között Abaúj vármegye székhelye volt. Az 1560-as évektől az ekkor már többségében református város lelkésze volt Károli Gáspár (1529 körül - 1591) aki a teljes Bibliát magyarra fordította: az Ó-szövetséget az eredeti héber, az Új-szövetséget pedig görög nyelvről. A kéziratot a Károli Gáspár által alapított híres gönci református iskolában tanuló Szenczi Molnár Albert (1574-1634), a későbbi író, zsoltárfordító vitte gyalog a közeli Vizsolyon működő nyomdába. A könyv 1590-ben jelent meg, és Vizsolyi Biblia néven vált ismertté. Összesen 800 példányban nyomták, amelyből 53 példány maradt meg. Ebből 22 db található a mai Magyarország területén. A XV-XVII. században Göncöt először Giskra huszita vezér csapatai foglalták el, majd sarcolták a török és a német csapatok is (1540-től az I. Ferdinándhoz hű Serédi Gáspár fosztogatásai miatt egy időre elnéptelenedett), és többször sújtotta tűzvész. Az ellenreformáció idején az elszegényedett város mégis befogadta a Sárospatakról elűzött református főiskolát, amely 1677-től nyolc évig itt működött, de a jezsuiták elől később innen is tovább költöztek. Gönc 1871-ben elvesztette városi rangját és csak 2001-ben kapta vissza. Legjelentősebb műemléke az 1448-ban, eredetileg gótikus stílusban épült r. k. templom, melynek hajóját a XVIII. században barokk stílusban átépítették. A szószék klasszicista, a padok rokokó stílusúak. E templomban nyugszik Károli Gáspár, ugyanis a templomot a plébániaházzal együtt a reformátusok használták a XVI. sz. végétől 1711-ig. A plébániaház homlokzata XVII. századi, a többi részét átépítették. A Gönci-patak partján húzódó Kossuth Lajos utcában találjuk az ún. huszita-házakat. Valójában semmi sem köti őket a huszitákhoz, sokkal később, a XVII-XVIII. században épültek. Erődített jellegüket (megemelt lakószint, apró ablakok) valószínű a települést sújtó különböző támadások miatt alakították ki. Az egyik ilyen épületben rendezték be a XIX. század második feléből származó paraszt-polgári lakásbelsőt bemutató tájházat, ahol a gönci hordó is látható. (Tel./Fax: 46/588-355, 46/705-315). A tájház követlen környékén megfigyelhetjük Gönc régi településszerkezetét is. Ugyancsak a Kossuth utcában áll az 1780-ban barokk stílusban épült volt Pálffy-kastély, amelyet a XIX. században eklektikus stílusban átalakítottak. A kastély közelében található a városháza. A klasszicista épületet 1820 körül emelték. A Károli Gáspár utcában álló, késő barokk ref. templom 782-ben épült, előtte 1890 óta Károli Gáspár szobra látható (Mátrai Lajos György alkotása). A mellette lévő épületben bibliatörténeti kiállítás nyílt. A település ÉK-i szélén található strand vize 20-21 °C-os, enyhén vasas. Közelében a hajdan híres gönci fürdő épületei állnak. Polgármesteri hivatal: 3895 Gönc, Kossuth Lajos u. 71. Tel.: 46/588-355
Gönc Településrészek
Eresztvénytanya,
Kőbánya,
Zsujta vasútállomás,