Gánt Leírás
A Vértes azon kevés települése közé tartozik, melyek a hegységen belül fekszenek. 800-nál alig több lakosú község, de közigazgatási területe a méretéhez képest viszonylag nagy, hozzá tartozik Vérteskozma, Bányatelep és Kőhányás. Gánt környékét már a római korban is lakták. A hozzátartozó Kőhányás területén római épületmaradványokat, edényeket és pénzérméket találtak, s a Brigetio (Szőny) és Floriana (Csákvár) közötti római út is itt haladt keresztül. A község keletkezési idejét nem ismerjük, de Gant néven, egy 1193-ban kiadott adományozó levélben már szerepelt. Ekkor adta I. László a fehérvári német keresztes lovagoknak. Története ezt követően sokáig ismeretlen, azt feltételezik, hogy a hatalmi viszályok során elnéptelenedett. A XV. század első évtizedeiben Török Bálintnak, a XVII. század folyamán pedig a Zámolyi parasztoknak voltak itt kaszálói és legelői. 1622-ben még pusztaként említették, 1691-től a Hochburgoké, majd 1751-től a Lamberg család birtoka volt. 1740-es évektől szlovákok, 1757-ben pedig németek települtek be, majd 1777-ben felépítettek a falu r. k. templomát. 1783-ban, miután Gánt egyháza önállóvá vált, a (református) szlovákok elköltöztek, s a település többségében németajkú lett. Bár a község a XX. század folyamán elkezdett magyarosodni, a német nemzetiségű lakói a mai napig ápolják anyanyelvüket és őrzik nemzetiségi hagyományaikat. 1926-ban, Gánt déli határában, a Kereszt-haraszt dűlő területén jelentős karsztbauxittelepre bukkantak, az ércre külszíni bányát létesítettek. Ez a bánya egykor az ország legismertebb bauxitbányája volt, de mára kimerült. Az egykori gánti bauxitbányászat emléke a mintegy 2 km széles és több mint 3 km hosszú területen elhelyezkedő hatalmas bányagödörrendszer. A Bányatelep nevű községrész É-i határában, a műút melletti, mesterségesen kialakított táróban és udvarán látható az érctelep felfedezőjéről elnevezett, Balázs Jenő Bauxitbányászati Múzem. A múzeum tőszomszédságában a bánya egyik 1980-as években nyitott gödrében alakították ki az Európában is egyedülálló Geológiai bemutatóhelyet. Gánt turistautak csomópontjában fekszik, s itt halad keresztül az Országos Kéktúra vértesi szakasza. Gánt része Bányatelep. Itt, a hajdani bánya üzemi területén található a Fejér megyei Ápoló- és Gondozó Otthon, s itt épült fel a mozgássérült gyermekek üdültetését biztosító Fecske Palota . Vérteskozmát először a XIV. század elején említették, mint a gesztesi vár tartozékát, s ekkor katonai szálláshely volt. A török hódoltság alatt a csákvári és pákozdi parasztok bérelték a földjeit. A XVII. század végétől az Eszterházyak a csákvári uradalmukhoz csatolták. 1742-ben Eszterházy Ferenc németeket telepített ide, r. k. templomát pedig 1779-ben szentelék fel Szent Kozma és Domján tiszteletére. 1928-ban közigazgatásilag Gánthoz csatolták. A nehéz, földművelésre alkalmatlan körülmények és a rossz közlekedés miatt sokan elköltöztek innen, majd a II. világháború szinte a teljes lakosságát elűzte. A hangulatos, egyutcás kis Vérteskozma gyönyörű és nyugodt környezetének köszönhetően napjainkra szépen gondozott üdülőfaluvá vált. A településrészen kulcsosház található, ahová Várgesztesről a sb jelzés ágazik le, s ide érkezik a Vérteskozma déli határában haladó Z jelzés Zb leágazása is. Ha az előbb említett z turistaúton K felé elindulunk, akkor a Lábas-bükki-hasadékbarlangot és a Z, S jelzések találkozása fölött álló Ördög-szószék szikláját is felkereshetjük. Tovább járva utunkon, miután elhagytuk a S jelzést a Hiczy Károly-emlékmű (Zj leágazás), ill. (már a Sárkány-lyuk-völgyben haladva) a Sárkány-lyuk mellett haladunk el. Ha Vérteskozmától a Z jelzésen, a másik irányban kezdjük a túránkat, akkor végig azon maradva (mintegy 1,5 km után az ebből leágazó S jelzésre rátérve rövidebb úton) eljuthatunk Csákvárra, miközben a Vértes hangulatos erdeiben gyönyörködünk. A Vértest átszelő csákvár-oroszlányi műút mentén fekszik a néhány házból álló Kőhányás. Első említését 1753-ból ismerjük. Az Eszterházyak birtoka volt, lakói favágásból éltek, de napszámosként eljártak a környék földjeire is dolgozni. Itt található az Eszterházy-kápolna és a Turistaház Fellner tervezte, XVIII. századi épületei. A település É-i határában vezet az Országos Kéktúra vértesi szakasza, melyen a Vértes legszebb részeit kereshetjük fel. A Kéktúrából innen észak felé az Oroszlányban végződő Sb jelzés, déli irányban pedig a Gántra vezető K+ jelzés ágazik le. Gánt Dny-i végéből elindulva a K, majd a Kc jelzéseken (a Kéktúra korábbi nyomvonalán) rövid kirándulást tehetünk a Vörösmarty-forráshoz. A forrást övező dűlőt Kápolna-pusztának hívják, egykor ezen helyen állt Kápolnapuszta falu. Történelme Gántéval közös volt egészen 1946 március 16.-ig, mikor a megszálló orosz katonák egy fosztogatások miatti feljelentést megtorolva a helybéli férfiakat szinte kivétel nélkül kivégezték. Az életben maradtak a következő évtizedekben fokozatosan Gántra költöztek, így Kápolnapuszta az 1970-80-as évek fordulójára lakatlanná vált. A falu legutolsó polgárát Farkas Lászlónak hívták. Polgármesteri hivatal: 8082 Gánt, Hegyalja u. 25. Tel.: 22/354-010