Fenyőfő Leírás
A Magas-Bakonyban fenyvesek között, elszigetelten fekvő apró település. Lélekszáma kevesebb mint 200 fő. Nevének jelentése: fenyővel benőtt magaslat . Először 1230-ban említették Feneufey néven. A XVIII. századig felváltva az ugodi és a pápai uradalomhoz tartozott. A török időkben, 1536-ban elnéptelenedett, 1737-ben az Esterházyak telepítették újra szabadmenetelű német jobbágyokkal. A falut az 1954 óta védett, a legszebb hazai erdeifenyő-állománynak otthont adó 450 hektáros ősfenyves övezi, melyet Jókai Mór A névtelen vár -ban is megemlített. A jégkorszak utáni fenyő- és nyírkorszak maradványerdeje. A fenyves egyaránt megőrizte a hidegtűrő hegyvidéki és a melegkedvelő alföldi növényeit. Előfordul itt a homoki varjúháj, a fényes poloskamag, a fekete kökörcsin, a pázsitos és tarka nőszirom. Az ősfenyves keleti szélén, a vasútvonal mellett áll a híres botanikus, Kitaibel Pál kopjafája. A falu határában 1812-ben emelt kőkereszt látható. A környéken, a fődolomit töbreiben alakult ki európa legvastagabb, 60 m-es bauxitelőfordulása, melyet külszíni fejtéssel - az ősfenyvest sajnos megbontva - termelnek ki. Polgármesteri hivatal: 8432 Fenyőfő, Kossuth u. 10. Tel.: 88/366-009