Felsővadász Leírás
Felsővadász a nevét az itt letelepített királyi vadászokról kapta. A környék azonban már ősidőktől fogva lakott volt, ugyanis a falutól délre az újkőkorból és a bronzkorból származó leleteket találtak a régészek. A leletek egy része a miskolci Herman Ottó Múzeumba került. Ezt a területet a lakosság Pogányvárnak emlegeti, mert még ma is felismerhetők egy - feltehetően az újkőkorból származó - sánc maradványai. A település a honfoglalást követő időben királyi, de a XIII. században már nemesi birtok volt. Többször cserélt gazdát, míg 1517-ben I. Rákóczi Zsigmond vásárolta meg. A Rákóczi-család előneve (felsővadászi) is a község nevéből származik. II. Rákóczi Zsigmond (1544-1608), aki tulajdonképpen a család vagyonát és tekintélyét - részben házasságok révén is - megalapozta, itt született és itt is halt meg. Egri főkapitány, majd 1606-tól erdélyi fejedelem volt. A Rákóczi-szabadságharc leverése után a falu új ura - Meskó Jakab - ruszinokat telepített a községbe. A kastély XVI. századi eredetű, de 1860-ban romantikus stílusban átépítették. Ekkor már a Vay-család birtoka volt. A török időkben a vonuló csapatok ellen erődítményként is szolgált. Jelenleg iskola és Rákóczi-kiállítás található az épületben. A falu római katolikus temploma a XVIII. században épült, barokk stílusban. Itt őrzik a II. Rákóczi Ferenc adományozta őzbőr miseruhát. A község rövid történetéhez hozzátartozik, hogy itt működött a környék legelső postahivatala (1871). Polgármesteri hivatal: 3814 Felsővadász, Petőfi S. u. 8. Tel.: 46/444-122