Felsőmocsolád

[ A ] [ Á ] [ B ] [ C ] [ D ] [ E ] [ É ] [ F ] [ G ] [ H ] [ I ] [ J ] [ K ] [ L ] [ M ] [ N ] [ O ] [ Ó ] [ Ö ] [ Ő ] [ P ] [ R ] [ S ] [ T ] [ U ] [ Ú ] [ Ü ] [ V ] [ Z ]

A község a Balatontól Kaposvár felé húzódó dombsorok közötti szép völgyben fekszik a megyeszékhelytől 27 km-re északra. Mindkét irányból jól megközelíthető a 67-es főútról, illetve vasúton a Fonyód-Kaposvári vasútvonalon. A szelíd dombsági tájat érdekes növényekkel és állatokkal gazdag erdők övezik, alkalmassá téve pihenésre és kirándulásra egyaránt. A Balatonhoz és az igali gyógyfürdőhöz közel eső községet érinti a Dél-dunántúli (Rockenbauer) kéktúra útvonala. A tatárjárás előtt már lakott helyként ismert község egykor a Pusztaszentegyházi-dűlőben állt. Először 1229-ben kelt oklevél említi Muchula néven, a székesfehérvári káptalan birtokaként. A török hódoltság korában elnéptelenedett, de az 1696-os megyei összeírás már jelöli a falut a mai helyén. Birtokosa a Vázsonyi-család német telepesekkel gyarapította a népességet. A falu az ellenreformáció időszakában is hű maradt református vallásához, amely csak 1785-ben vált törvényessé: működési engedélyt kapott a református gyülekezet, amely kétnyelvű iskolát létesített tagjai számára. 1894-ben a helyiérdekű, majd az 1906-ban felépült Kaposvár-Siófok vasútvonal fellendítette a falu életét, gyors polgárosodást eredményezett: hitelszövetkezet, iparos- és polgári kör alakult, új iskola is épült. Az I. világháborút követően a Nagyatádi-féle földreform következtében épült ki a község északi része. Az 1945-ben történt földosztáskor, több mint 1200 hold földet és 175 házhelyet juttattak a rászorulóknak. A falu további felemelkedését szolgálta a villany bevezetése és 1955-ben megalakult az első termelőszövetkezet is, amely többszöri egyesülés és összevonás során a közös tanácsú községek határát magába foglaló nagygazdasággá alakult. 1990. óta Felsőmocsolád ismét saját önkormányzattal rendelkezik, egyben székhelye az Ecsenyt és Polányt magába foglaló körjegyzőségnek. A 601 főt számláló népesség nagyobb része a belterületen él, s csak mintegy 15%-a oszlik meg az Állomás utca és Kisbabapuszta között. A népesség korösszetétele elöregedést mutat (a 60 év felettiek száma meghaladja a fiatalkorúakat) s a nemek aránya is kedvezőtlen. Kevés a felsőfokú végzettségű lakos, 35%-nyi a nyugdíjasok 10% a munkanélküliek aránya. A mezőgazdaságból élők főleg a mernyei és ecsenyi szövetkezetekben dolgoznak, néhány önállóan gazdálkodó is van. Bár a Kaposváron dolgozók háztáji termelést folytatnak, de a piacra termelés nem jellemző a községre. Az egészségügyi és az iskolai, óvodai ellátás jó, mivel a község körzeti központ szerepet lát el. A községi utak háromnegyede szilárd burkolatú, a lakások 40%-ában telefon, 42%-ában vezetékes víz van. Nincs bevezetve a vezetékes gáz, nem megoldott a szennyvíz és a szilárd hulladék elhelyezése, sőt Kisbabapusztán az egészséges ivóvízellátás sem. A község nevezetességei a XVIII. sz. végi késő barokk református templom és a néhány évtizeddel később épült kastély, amelyek kiegészülnek a falu képét meghatározó katolikus templom, iskola, régi gazdasági épületek, a vasútállomás a tornácos házak és a mihálymajori szélkút együttesének látványával. Polgármesteri hivatal: 7456 Felsőmocsolád, Rákóczi Ferenc u. 36. Tel.: 82/704-679; Fax: 82/704-451

 Állomás utca,  Erősmajor,  József Attila utca,  Mihálymajor,  Újhegy,

volt Erőss-kúria
református templom

Felsőmocsolád Látnivalók részletekkel