Felsőgagy Leírás
E kis községet először egy 1256-ból származó oklevél Gogy -nak említi. Ekkoriban az Aba nemzetséghez tartozó Gereven család birtoka volt, akik később Gagyiaknak nevezték magukat. A XIV. században több birtokossal osztoztak rajta, s ekkor gazdag falunak számított. A török időkben két részre szakadt település 1565-ben és 1640-ben is lakatlanná vált. Harmadszorra a Rákóczi-szabadságharc alatt néptelenedett el, s csak a XVIII. század második felére népesült újra. A XX. század elején lakossága nagyobbrészt a környék sovány földjei miatt elszegényedő kisbirtokos volt. A falu nyugati, Patrac nevű részén áll a falusi turizmusnak otthont adó, felújítás alatt álló Darvas-Huszár-kúria. Az épülethez hatalmas pince tartozik, a szomszédságában pedig egy jól termő szilvafás terül el. Felsőgagyon egykor gyógyfürdő is működött, mely sajnos a II. világháború alatt elpusztult. Műemlék jellegű az 1760 körül épült barokk r. k. templom, melynek a berendezése XVIII. századi copf, a szentélyében pedig Gagyi László (hazánk egyik legrégebbi) címeres sírköve látható. Körjegyzőség: 3837 Felsőgagy, Rákóczi út 78. Tel.: 46/442-101