Felsőörs

[ A ] [ Á ] [ B ] [ C ] [ D ] [ E ] [ É ] [ F ] [ G ] [ H ] [ I ] [ J ] [ K ] [ L ] [ M ] [ N ] [ O ] [ Ó ] [ Ö ] [ Ő ] [ P ] [ R ] [ S ] [ T ] [ U ] [ Ú ] [ Ü ] [ V ] [ Z ]

A honfoglalás kori település 1269-ben villa Wrs néven szerepelt okiratban. Alsó- és Felsőörsként külön való említése csak a XIII. század végén jelent meg. A község, sőt a Balaton-felvidék legjelentősebb román kori épülete a római katolikus templom. A hatalmas, román stílusú, vörös homokkő templom a XIII. században, a tatárjárás után épült, valószínű spanyol mintára. Elsőként a tornyot emelték. (Helyén előtte már állt egy kis, XI. sz.-i templom, amelyet elbontottak.) A török időkben tűzvész által megrongált épületet Padányi Bíró Márton - a későbbi veszprémi püspök - itteni prépostsága idején állították helyre, s a kor ízlésének megfelelően részben barokk stílusban átépítettek (1749). Figyelemre méltó román stílusú, gazdagon tagozott kapubélletének szépen faragott állat- és emberfigurákkal díszített fejezete. A kapuzat fölött három félköríves, egymástól kettős féloszlopokkal - amelyeket ún. Herkules-csomók és az oszlopfőknél akantuszlevelek díszítenek - elválasztott ablak. A templom berendezése barokk (VIII. sz.), a keresztelőkút viszont a XIII. századból való. Közelében áll a barokk stílusban épült egykori prépostsági ház (XVIII. sz. első fele). Műemlék jellegű épület a volt Köves-kúria, amely 1792-ben, barokk stílusban épült. A település jeles szülötte Pápay Sámuel (1780-1827), aki az első, magyar nyelvű irodalomtörténetet írta 1808-ban, A magyar literatura története címmel. Polgármesteri hivatal: 8227 Felsőörs, Szabadság tér 2. Tel.: 87/577-211

 Főszőlők,  Kishegy,  Köveskútpuszta,  Öreghegy,  Poccadűlő,

prépostsági ház
Köves-kúria
római katolikus templom

Felsőörs Látnivalók részletekkel