Farkasgyepű Leírás
Gyönyörű környezetben, a 83-as főút mentén, turistautak találkozásánál fekszik. A szubalpin klímájú, észak-bakonyi kis falu kedvelt turisztikai célpont. Neve feltehetően a farkasok és az ellenük rakott gyepű (tüskés bozótból álló kerítés) szavak összeolvadásából keletkezett. Bár területén kőkori és bronzkori leletekre bukkantak, a középkorban teljesen lakatlan volt. Első említése erdőterületként 1401-ből való, Mátyás király egyik kedvenc tartózkodási helye volt. 1753-ban még erdőrészként említették, 1756-ban út menti csárda és üvegfúvó üzem létesült területén. Birtokosa, a veszprémi püspök 1785-ben németeket telepített be, akik főleg épületfa és gazdasági eszközök készítésével foglalkoztak. Ekkor Városlődhöz tartozott. Tiszta levegőjű klímájának köszönhetően 1928-ban a rosszul táplált, gyenge tüdejű és vérszegény gyermekek számára üdülőt építettek, melyet 1944-ben felrobbantottak. 1948-ban rendbehozták, ma tüdőszanatórium. Az egykori iskola épülete ma a nemzetiségi falumúzeum. Látnivaló még a több mint 100 éves, gótikus és román stílusjegyeket egyaránt magán viselő katolikus kőtemplom és a plébániakert. A templom bejárata felett az építtető püspök címere látható. Az erdészházat a városlődi MÁV átrakóval 1928 és az 1960-as évek között erdei kisvasút kötötte össze. A falu déli határában lévő bükkös 1977 óta védett ökoszisztéma. Környékének kirándulóhelyei: Pisztrángos-tó (PIROS kereszt jelzés), Csurgó-kút, mésztufa vízesés (ZÖLD négyzet, ZÖLD jelzés). Polgármesteri hivatal: 8582 Farkasgyepű, Petőfi Sándor u. 15. Tel.: 89/358-006, 89/584-200
Farkasgyepű Településrészek
Gyümölcsösmajor,
Tüdőgyógyintézet,