Esztergom

[ A ] [ Á ] [ B ] [ C ] [ D ] [ E ] [ É ] [ F ] [ G ] [ H ] [ I ] [ J ] [ K ] [ L ] [ M ] [ N ] [ O ] [ Ó ] [ Ö ] [ Ő ] [ P ] [ R ] [ S ] [ T ] [ U ] [ Ú ] [ Ü ] [ V ] [ Z ]

A mai város területén már a kőkorszakban emberi telephelyek alakultak ki, bizonyítják a régészeti leletek. A rómaiak idején a Várhegyen és a mai Víziváros területén alakult ki erőd illetve katonai tábor. Két fontos útvonal találkozott itt: a limes mentén, vagyis a Duna-parton haladó és a Dorogon át Aquincumba vezető út. Kelta, germán, avar régészeti leletek jelzik, hogy a népvándorlás népei sem kerülték el ezt a területet. A honfoglalás után 970 körül Géza fejedelem a Várhegy területére tette állandó székhelyét, itt született a fia Vajk, akit 1000-ben I. István néven királlyá koronáztak, s aki 1001-ben érsekséget alapított Esztergomban. A Várhegy közel három évszázadra a magyar királyok székhelye lett. A királyi palota építése a Várhegy fennsíkjának déli részén István uralkodása alatt kezdődött, fénykorát a XII. sz. második felében, III. Béla uralkodása idején érte el. A meredek sziklafalra épített várat 1242-ben megostromolták a tatárok, de elfoglalni nem tudták. A környező kis településeket - közöttük a Várhegy déli lábánál elterülő szabad királyi várost és az érsekség tulajdonában lévő Vízivárost - feldúlták, felégették. IV. Béla a tatárjárás után székhelyét Budára tette át, a megüresedett királyi vár érseki tulajdonba került. A palota bővítése a különböző érsekek ideje alatt tovább folytatódott. A korabeli krónikák szerint különösen kiemelkedőek voltak Széchy Dénes és Vitéz János érsekek építkezései a XV. században (pl. késő gótikus, vörösmárvány függőfolyosó a Duna felé). Esztergom 1543-tól - 10 év kivételével - 1683-ig török kézen volt. Az érsek a törökök elől 1540-ben Nagyszombatra (ma Szlovákia) költözött és csak 1820-ban tért vissza. A késő gótikus-reneszánsz palota részben elpusztult a keresztény seregek 1595. évi ostroma alatt, részben akkor tűnt el, amikor a Dunára néző termeket földdel tömették be, hogy az ágyúlövedékeknek ellenálljon. A megmaradt romokból a XVIII. sz.-ban kaszárnyát alakítottak ki, később lakóház lett. Feltárása már a XX. sz. első felében megkezdődött és több szakaszban folytatódott a legutóbbi időkig. Szerencsére a fennmaradt leírások és falmaradványok alapján több része rekonstruálható volt. A helyreállított termekben ma a Vármúzeum kiállításai tekinthetők meg. Látható Vitéz János érsek dolgozószobája, falán a négy fő erényt (bölcsesség, mértékletesség, bátorság, igazságosság) ábrázoló XV. századi freskókkal. Késő román, kora gótikus építészetünk egyik gyöngyszeme a helyreállított várkápolna. A bélletes kapu feletti rózsaablak a XII. sz.-ból, a kápolnában található falképek a XII. és XIV. századból valók. Esztergom a római katolikus egyház magyarországi központja ma is. A XI. században épült és a török idők ostromai során tönkrement Szent Adalbert-székesegyház helyett már az 1760-as években új templom alapjait kezdték lerakni, az építkezés azonban abbamaradt. Az új főszékesegyházat csak 1822-ben kezdték építeni, a terveket Kühnel Pál és Packh János készítette. A majd 50 évig tartó építkezést 1840-től Hild József tervei szerint folytatták. A székesegyház, amely a pápától bazilika rangot kapott, hazánk legnagyobb temploma, magassága az altemplom padlójától a keresztig 100 m. Felszentelésére - bár még nem készült el teljesen - 1856 augusztusában került sor. Liszt Ferenc erre az alkalomra komponálta és maga is vezényelte az Esztergomi misét. A bazilika egyik kápolnája, a vörösmárvány díszítésű Bakócz-kápolna túlélte a török idők ostromait, még a Szt. Adalbert-székesegyház kápolnája volt. A XVI. sz. elején építtette Bakócz Tamás érsek a maga számára sírkápolnának. Eredeti helyén szétszedték és beépítették az új templomba. A Főszékesegyházi Kincstár az ország legnagyobb egyházi kincsgyűjteménye, legrégebbi darabja a IX. századból származik. A Várhegy lábánál kialakult középkori települések újjáépítése a XVII. század végén indult meg. Ekkor épült a mai városháza földszinti része, amely (Vak) Bottyán János, a későbbi kuruc generális lakóháza volt. A város 1728-ban megvásárolta és emelettel bővítette. Mai, rokokó homlokzatát az 1770-es években kapta. A barokk belvárosi plébániatemplom is a XVIII. sz. második felében épült, egy középkori templom helyén. Főoltárképe Vaszary János alkotása, a XIX. sz. végéről való. A szintén barokk vízivárosi plébániatemplom 1728-38 között épült fel, tornyait 50 évvel később emelték. Közelében áll az eklektikus stílusú prímási palota, amely a Keresztény Múzeumnak ad otthont. A múzeumban több ezer ipar- és képzőművészeti alkotást őriznek, közöttük az ismeretlen észak-olasz festőtől származó Szt. Justina az egyszarvúval c. képet. Szintén a Vízivárosban, az egykori Bibliothéka XIX. sz.-i, klaszszicista stílusú épületében helyezték el a Főszékesegyházi Könyvtárat, amely hazánk legrégebbi könyvgyűjteménye, több kódexet is őriznek itt. A Balassa Bálint Múzeum XVIII. sz.-i épülete 1830-ig vármegyeháza volt. A gyűjtemény legfontosabb részét a régészeti leletek alkotják, de több ezer képzőművészeti és néprajzi emléket is őriznek. A múzeum a költő Balassa (Balassi) Bálintról kapta a nevét, aki Esztergom 1595. évi ostrománál esett el. Meg kell emlékeznünk egy másik költőről, Babits Mihályról, akinek a város fölötti hegyoldalban álló fatornácos kis nyaralójában - ma Babits Mihály Emlékmúzeum - a korabeli irodalmi élet színe-java megfordult. A tornác falán ma is láthatók aláírásaik. 2001. október 11.-től az újjáépült Mária Valéria-híd köti össze Esztergomot a szlovákiai Párkánnyal (Stúrovo). Az első acélhidat 1895. szeptemberében avatták fel, 1944. decemberében a visszavonuló német csapatok felrobbantották. PILISSZENTLÉLEK Az 1985-től közigazgatásilag Esztergomhoz tartozó, gyönyörű fekvésű település a Pilist és a Visegrádi-hegységet elválasztó törésvonalon kialakult völgyben található. Mai nevét 1913-ban kapta. Az Árpádházi királyok idején ez a terület is a pilisi, királyi vadászterület része volt, de 1236-ban IV. Béla a pálosoknak, a tatárjárás után alapított magyar szerzetesrendnek adományozta. A szerzetesek még a XIII. sz.-ban (1287) kolostort építettek a hegyoldalban, IV. (Kun) László király támogatásával. A ma látható alapfalak és a templomhajó déli falának 5-6 m magasan álló maradványa azonban a XIV-XV. sz. fordulójára kiépült templom és kolostoregyüttes részletei. A szerzetesek a mohácsi vész (1526) után elhagyták a kolostort, amely azóta pusztul. Feltárása már 1928-33 között megkezdődött, a további kutatásra, állagmegóvásra, az alapok részleges felfalazására 1985-92 között került sor, a település fennállásának 700. évfordulójára készült el. A török időkben elpusztult a kolostorhoz tartozó kis falu is. A területet továbbra is birtokló pálosok 1703-ban egy üvegfúvó mestert telepítettek ide, az ő műhelyéről nevezték a telepet Hutának, később Huta Szentléleknek, bár az üveghuta néhány évtizednyi működés után megszűnt. Az 1730-40-es évekre a szerzetesek által a Felvidékről betelepített szlovák családok népesítették be az elpusztult falut. Fő foglalkozásuk a mészégetés volt, az esztergomi építkezésekhez innen szállították szekéren az oltatlan meszet. A r. k. templomot - elődje egy fakápolna volt - 1855-56-ban építették, majd 1938-ban két oldalhajóval bővítették. Modern freskóit az 1960-as években festette dr. Kákonyi Asztrik, ferences rendi szerzetes. A színes üvegablakok Forró Kamil és Kákonyi István alkotásai. Az épület előtt álló székely kaput erdélyi fafaragók készítették 1984-ben. A templom falán található emléktáblát Pázmány Péter esztergomi érsek halálának 350. évfordulója alkalmából állították 1987-ben. A 2001-ben alapított tájház (Hunyadi J. u. 42.) a pilisi, szlovák hegyi falvak jellegzetes alaprajzú épülete, amelyben a helytörténeti és a néprajzi gyűjteményt helyezték el. Polgármesteri hivatal: 2500 Esztergom, Széchenyi tér 1. Tel.: 33/542-000; Fax: 33/413-808

 Barátkút,  Bartikút,  Bocskoroskút,  Borzhegy,  Búbánatvölgy,  Csapásiföldek,  Dankhegydűlő,  Diósvölgy,  Dorogi út,  Döbönkút,  Dunadűlő,  Húsipari gazdaság,  Kerektó,  Kertváros,  Kettőspince,  Kiskúria,  Kőalja,  Laposidűlő,  Nixbrót,  Pilismaróti út,  Pilisszentlélek,  Repülőtér,  Sátorkőpuszta,  Sipolóhegy,  Szamárhegy,  Szentjánoskútidűlő,  Szentkirályidunadűlő,  Töltések közötti dűlő,  Újföldekdűlő,  Vaskapui menedékház,  Világoshegy,  Zsellérdűlő,  Zsidódipatak,

Sándor-Kamenszky-ház
Mária Valéria híd
Szt. Tamás-hegyi kálvária
városháza (Bottyán-palota)
Főszékesegyházi Kincstár
királyi várpalota, vármúzeum
Keresztény Múzeum
Balassi Bálint Múzeum
Főszékesegyházi Könyvtár
Babits Mihály Emlékmúzeum
főszékesegyház (bazilika)
várkápolna
vízivárosi plébániatemplom
belvárosi plébániatemplom
Szt. Anna (Kerek)-templom
pálos kolostor romjai

Esztergom Látnivalók részletekkel