Epöl Leírás
Több mint 640 lakosú kelet-gerecsei község az Őr-hegy lábánál, a Bajna-Epöli-vízfolyás és a Vörös-hegyi-patak összefolyásánál. Sok más, a környéken található településhez hasonlóan Epöl története is visszanyúlik egészen az ősidőkig. Területéről sok rézkori és vaskori régészeti leletet ismerünk, de a legtöbb tárgyi emlék a rómaiak korából maradt ránk (pl. sírok a Kőkúti-dűlő területéről). A falu első írott említése 1225-ből, egy adásvételi szerződésből való. Részben királynéi birtok, részben pedig Epöli Benedeké volt, de 1270-ben V. István az egészet az esztergomi káptalannak adományozta. 1287-ben a Csákok elfoglalták, s egy ideig az övék is maradt. Epöl középkori templomáról már az 1332-es pápai tizedjegyzék is említést tesz, és egészen az 1770-as évek elejéig olvashatunk róla. Az 1564-es adóösszeírás a települést már pusztaként említette, de újratelepülésére csak a XVIII. században, a törökök kiűzése után került sor. Ekkor a magyarok mellé szlovák és német telepeseket költöztetett az akkori birtokos, Sándor Menyhért gróf. A község tulajdonosa ismét az esztergomi káptalan lett, és maradt egészen a XX. századig. 1973-tól 1989-ig Epöl közigazgatásilag Bajnához tartozott. Látnivaló a Hősök terén álló késő barokk r. k. templom, melyet 1805-ben a régi, középkori templom helyére építettek. A bajna-epöli műút széléről kiinduló Za turistaúton közelíthető meg a község fölé magasodó Őr-hegy és az oldalában nyíló széles szajú Öreg-lyuk. A hegy csúcsán álló fakereszt mellől szép kilátás nyílik a környező tájra. Polgármesteri hivatal: 2526 Epöl, Kossuth Lajos u. 8. Tel.: 33/448-530