Encs Leírás
7200 körüli lakosával Encs a Hernád-völgy legnépesebb magyarországi települése. Nevét a német Entz személynévből származtatják, bár 1219-ben Hensy alakban tűnik fel írásos formában, mint az Abák birtoka. Ez a település a mai ó-encsi részre, az ún. Szug területére esett. A gyakran változó tulajdonosok után hosszú ideig a tornai uradalomhoz tartozott. A folyamatos fejlődésnek - 1564-ben már malma is volt - a török megjelenése vetett véget. A török csapatok állandó zaklatása, sarcolása miatt a lakosság nagyon megfogyatkozott. A Rákóczi-szabadságharc idején állandó táborhely volt a község, ezért 1706-ban Rabutin császári generális seregei kifosztották és felgyújtották. A majdnem lakatlan települést Kassa környéki szlovákokkal telepítették be. Ez után épült a késő barokk r. k. temploma (1785). A fejlődés a XIX. század második felétől felgyorsult: 1860-ban kiépítették a vasútvonalat, majd az 1880-as években postahivatal és távíróállomás, a század utolsó éveiben pedig takarékpénztár létesült. Trianon után - Kassa elvesztése miatt - a maradék Abaúj vármegye központi településévé lépett elő. Városi rangot azonban csak 1984-ben kapott, s ezzel egyidejűleg hozzá csatolták Abaújdevecser, Gibárt és Fügöd falvakat. Abaújdevecser nevével villa Deuecher formában először egy 1262-ből származó oklevélben találkozhatunk. A XIV. században már híres volt bortermeléséről, 1309-ben malma volt a Hernádon. A török hódoltság megszűnte után ezt a falut is szlovák telepesekkel népesítették be. Megtekintésre méltó épületei: a műemlék jellegű, 1751-ben épült barokk temetőkápolna, melynek a berendezése népies barokk, valamint a Csoma-kúria. Csoma József jeles genealógus és heraldikus volt (genealógia=származástan, családtörténettel foglalkozó tudomány; heraldika=címertan). Komoly magángyűjteménye a II. világháború alatt sajnos nagymértékben tönkrement. Az épületben ma kézműves ház működik. Gibárt neve először 1290-ben tűnt fel oklevélben. A kutatók a német Gebhard személynévből származtatják. Nevezetessége a Hernád vizének energiáját felhasználó kis erőmű, amelyet 1903-ban építettek, az ország második vízerőműveként. Berendezésének fődarabjai 100 éve hibátlanul működnek, az erőmű ma ipari műemlék. Látnivaló még a Petőfi Sándor utca 15. szám alatt álló szép népi lakóház. A közeli Forrón egykor a Pest-Kassa útvonal fontos postaállomása működött. Polgármesteri hivatal: 3860 Encs, Petőfi Sándor u. 75. Tel.: 46/385-511; Fax: 46/385-943
Encs Településrészek
Abaújdevecser,
Fügöd,
Gátőrház,