Eger

[ A ] [ Á ] [ B ] [ C ] [ D ] [ E ] [ É ] [ F ] [ G ] [ H ] [ I ] [ J ] [ K ] [ L ] [ M ] [ N ] [ O ] [ Ó ] [ Ö ] [ Ő ] [ P ] [ R ] [ S ] [ T ] [ U ] [ Ú ] [ Ü ] [ V ] [ Z ]

A város létrejöttének nem ismert a pontos dátuma. A Szépasszony-völgy szélén honfoglaláskori sírmezőt találtak, az egri várban X-XI. századból való temetkezés emlékei kerültek elő. Legrégebbi ismert dátum az egri püspökség 1009-es alapítási éve. Az ország legnagyobb egyházmegyéje volt az egri. Bár egyházi státusza miatt nem lehetett vármegye székhelye, a település fejlődésére kedvezően hatott a püspökség fejlődése. A XI. századra az eredeti városmag szűkössége miatt terjeszkedni kezdett az Eger völgyében és a közeli dombokon. 1241-ben tatárok dúlták, ezért a század közepén püspöki vár építését kezdik meg. Itt a várfalakon belül épültek fel a püspökség épületei, köztük az akkori Magyarország legnagyobb román kori székesegyháza. Mátyás király uralkodása idején volt fénykora a püspökségnek. Eger püspökei nagy összegeket áldoztak püspökségük fejlesztésére. Beckensloer János kezdte meg a székesegyház gótikus átépíttetését és a gótikus püspöki palota építtetését is. A város polgársága fejlődésnek indult, külföldi iparosokat, kézműveseket telepítettek be, céhek alakultak. Mindezek ellenére nem lett szabad királyi város, mert az egyházi személyek nem mondtak le a tulajdonjogukról. Az 1526-os mohácsi vész és Buda eleste (1541) után megnőtt a vár katonai jelentősége, a várat korszerűsíteni kellett. Külső és belső várra osztották. A szükséges mennyiségű pénz nem állt rendelkezésére a püspökségnek. Mivel Eger védelme országos érdek volt, Oláh Miklós püspök és I. Ferdinánd király megállapodtak, hogy az összeg nagy részét a kincstár állja, és Eger megmarad a püspökség tulajdonában. 1548-ban Dobó István lett az egri várkapitány, aki az elkövetkező 4 évben a várat megerősítette, fegyverzetét megnövelte, védőinek létszámát többszörösére növelte. A vár védőinek száma a polgári lakosokat (nőket és gyermekeket is) is beleértve mintegy 2100 fő volt. 1552-ben Szulejmán nagyarányú hadjáratot indított Magyarország ellen. Mivel Ahmed és Ali budai pasa csapatai sikeres hadműveleteket folytattak, úgy döntöttek, hogy még az ősszel Eger elfoglalásával koronázzák meg dicső hadjáratukat. 70-80 ezer fős haderejükkel Eger alá vonultak. Eger ostromára szeptember 10. és október 17. között került sor. Az ostrom alatt meggyengült várat a védők hősiessége erősítette meg. Október 13-án a pasák véget vetettek a sikertelen ostromnak és seregük elhagyta a vár falait. Néhány napig még lőtték a várat, majd október 17-én Ahmed Nándorfehérvár, 18-án Ali pasa Buda felé vonult el. A következő 44 év az egri vár fénykora volt. A bécsi udvar a várat tovább erősíttette, de idegen zsoldosokat telepítettek magyarok helyett. 1596-ban III. Mohamed szultán személyesen vezette hadát az egri vár ellen. 3 hét ostrom után Nyáry Pál feladta a várat, ezzel kezdetét vette Egerben az 1687-ig tartó török hódoltság. Ebben a korban Eger tartományi székhely lett: dzsámik, fürdők, mecsetek és minaretek létesültek. A 17 városrészből 10-ben törökök, a többiben magyarok (és más nemzetiségűek) éltek. 1686-ban Buda visszafoglalásával kezdetét vette az ország török uralom alóli felszabadítása. 1687-ben a császári haderő körülzárta a várat és kiéheztette a bent lévő elszigetelődött török helyőrséget, mely december 17-én harc nélkül feladta és szabadon elvonulhatott. Eger ismét szabad lett. A városban maradhattak és vagyonukat megtarthatták az itt maradó török családok. Eger szinte néptelen volt ekkor. Csak lassan növekedett, ezért intézkedéseket vezettek be az Egerbe költözési kedv növeléséért. Ennek köszönhetően lakossága meglehetősen vegyes lett, a magyarok mellett németek, szerbek, görögök is polgárai lettek. Ebben az időben az ország 6. legnagyobb városa volt. A XVIII. században Telekessy István, Barkóczy Ferenc és Eszterházy Károly püspöksége alatt éri el a ma is meghatározó barokk arculatát. A XIX. században a szőlőit pusztító filoxériajárvány visszavetette Eger fejlődését, és a század végén csak 19. a városok sorában. 1894-ben indult meg a termelés az Egri Dohánygyárban. Ez és az újonnan telepített, több mint 3000 hold szőlő csak kicsit tudott enyhíteni a válságon. A XX. század első felében csendes, polgári város volt. A II. világháború, és alatta német megszállás sújtotta. A háború után iparosodásnak indult, és lakossága 1973-ig 20 ezer fővel nőtt, sok üzemet és lakótelepet építettek. Szerencsére ennek ellenére mindig is nagy gondot fordítottak műemlékei védelmére. Ma Eger történelmi hangulatú, sokarcú város, ahol mindenki megtalálja a kedvére valót. A történelmi múlt dicső tradíciója és romantikája, a korábbi korszakok épületei, a vár, a bazilika, a templomok, a kovácsoltvas kapuk, a freskók, a múzeum és a könyvtár kincsei éppúgy vonzó programot ajánlanak, mint az ősparkban található termálfürdő és a Bükk hegyei, völgyei. És mindezt a szépséget és kellemes élményt legjobb együtt és egységben áttekinteni és átélni, majd egy-egy gazdag nap tapasztalatait felidézni a nevezetes Szépasszony-völgy egyik pincéjében a város torok- és lélekmelegítő, tiszta borai mellett. Eger fontosabb nevezetességei: Dobó tér: A város legismertebb tere. A középkori hangulatú téren áll Dobó István szobra és az egri harcosok emlékműve. Itt áll a minorita templom, bal oldalán a városháza, jobb oldalán pedig a minorita rendház épülete. Érseki főszékesegyház: Az egykori, középkori Szent Mihály-templom helyére klasszicista stílusban épült Hild József tervei alapján 1831-1837-ig. Szobordíszeit és berendezését a velencei Marco Casagrande készítette. VI. Pál pápa 1970-ben bazilika rangra emelte. Érseki palota: Ebben a barokk épületben őrizték a Napóleon elől elmenekített Szent Koronát. Ma az Egyházi Múzeum működik benne. Ferences templom és kolostor: Egykori török dzsámi helyén épült barokk stílusban. Giovanni Battista Carlone tervezte, 1736-1755-ig épült, tornyai 1773-1776-ig épültek. A mellékoltárok és a szószék barokk, főoltára rokokó. Kapuzata és a Mater Dolorosa-szobor Giovanni Adami, a többi szobor Steinhauser József, a mellékoltárképek Huetter Lukács alkotásai. Kispréposti palota: 1758-ban építette Gerl Mátyás bécsi építész, egyik legszebb rokokó stílusú épületünk. A kapu feletti kovácsoltvas rács Fazola Henrik munkája. Emeleti dísztermének freskója és díszítő festése Kracker Lukács alkotása. Jelenleg múzeum. Líceum: Eszterházy Károly püspök alapította. Eredetileg Kelet-Magyarország szellemi központjának szánta, de a bécsi udvar ellenállása miatt csak jogi akadémia indult az épületben. Késő barokk, klasszicista jegyekkel. 1763-1782-ig épült Fellner Jakab, majd Povolny János vezetésével, J. I. Gerl terveinek felhasználásával. Tornyában Csillagászati Múzeum működik. Megyeháza: 1748-1756-ig épült barokk stílusban, Gerl Mátyás tervezte. Nevezetessége kovácsolt vas kapuja (Fazola-kapu), mely Fazola Henrik munkája. Az udvarán álló egykori börtön, majd levéltári épület ad otthont a Helytörténeti Kiállításnak és a Sportmúzeumnak. Minaret: Az 1841-ben - az irgalmas rend kórházának építésekor - lebontott dzsámihoz tartozott az 1596 körül épült, 40 m magas minaret. Európa legészakibb, történelmi korból származó minaretje. Minorita templom: A hazai barokk építészet egyik remeke. Kilian Ignaz Dientzenhofer munkája, 1758-ban épült fel. Belsejében rokokó padsorok, barokk mellékoltárok, copf stílusú stallum, sekrestyeszekrény. Mennyezetképei Raindl Márton alkotásai. Nagypréposti palota: Fellner Jakab tervei alapján copf stílusban, 1774 és 1776 között épült. Ma a Megyei Könyvtárnak ad otthont. Itt tartott haditanácsot Dembinszky Henryk, Görgey Artúr és Klapka György a kápolnai csata előtt. A Vár: Gárdonyi Géza tette híressé az Egri Csillagok -ban. Udvarának északi falához tapad a gótikus, 1470 körül épült püspöki palota, csúcsíves árkádja az eredeti épületből maradt fenn. Benne működik a vármúzeum (tel.: 36/312-744), a földszinten lévő Hősök termében látható Dobó István sírja. Itt a várudvaron találhatók a középkori, román stílusú Szent János-székesegyház romjai, melyek alapján képet alkothatunk a templom eredeti méretét és elrendezését illetően. Egyik oszlopkötegének csonkján áll Szent István király szobra. A vár délkeleti fülesbástyáján nyugszik Gárdonyi Géza, kinek sírján ez áll: Csak a teste . Messze földön híres a vár alatt húzódó 700-800 m hosszú kazamatarendszer. Tourinform-iroda: 3300 Eger, Bajcsy-Zsilinszky E. u. 9. Tel.: 36/517-715; Fax: 36/518-815 Polgármesteri hivatal: 3300 Eger, Dobó István tér 2. Tel.: 36/410-144; Fax: 36/412-199

 Almár,  Bagolyvár,  Bajuszvölgy,  Barátkert,  Bervai lakótelep,  Braunvölgy,  Ceglédidűlő,  Fertődűlő,  Hajdúhegydűlő,  Hergyimódűlő,  Kisegeddűlő,  Kiskőporos,  Kistályai út,  Kőbánya,  Kőlyuktető,  Merengődűlő,  Nagyegeddűlő,  Nagykőporos,  Olajostető,  Paphegydűlő,  Petrótanya,  Rizskásamalom,  Rózsásdűlő,  Síkhegy,  Szépasszonyvölgy,  Szőlőcskepuszta,  Tardosi turistaház,  Vasúti őrház,  Vécseyvölgy,

Dobó István szobra
megyeháza
Líceum
volt jezsuita gimnázium
minaret
kispréposti palota
nagypréposti palota
érseki palota
Gárdonyi Géza Emlékmúzeum
Érseki Gyűjteményi Központ
Telekessy Patikamúzeum
Ferences templom és rendház
főszékesegyház
ciszterci templom és rendház
minorita templom és rendház
almári pálos kolostor romja
Szépasszony-völgy
várrom

Eger Látnivalók részletekkel