Dunabogdány

[ A ] [ Á ] [ B ] [ C ] [ D ] [ E ] [ É ] [ F ] [ G ] [ H ] [ I ] [ J ] [ K ] [ L ] [ M ] [ N ] [ O ] [ Ó ] [ Ö ] [ Ő ] [ P ] [ R ] [ S ] [ T ] [ U ] [ Ú ] [ Ü ] [ V ] [ Z ]

A község területén a régészeti leletek szerint az újkőkortól kezdve szinte folyamatosan voltak emberi telepek. A római időkben a mai településtől északra, a Duna-parton őrtorony, mellette katonai tábor állt. Az itt talált oltárkő a visegrádi Salamon-torony kiállításán látható. A honfoglalás idején szláv lakosság élt itt, a nyelvészek szerint szláv eredetű a község neve is. A település első írásos említése 1285-ből egy birtoklevélben maradt ránk. A XVI. sz. elején még virágzó, szőlőtermelő falu a török időkben a csatározások és a kettős adószedés miatt szinte teljesen elnéptelenedett. A XVIII. század elején az addigra reformátussá vált magyar családok mellé katolikus németeket telepítettek be. Templomuk az 1930-as évekre teljesen tönkrement, lebontották, és helyette a ma is látható, neoromán római katolikus templomot emelték. A községet átszelő Kossuth Lajos utcán két kápolna is áll: a klasszicista stílusú, 1844-ben épült Szt. Rókus-kápolna és az 1800 körül épített, késő barokk Szt. Sebestyén-kápolna. A református templom (1802) és a falu fölötti dombon álló, a XIX. sz. közepén épült Szt. Donát kálváriakápolna késő barokk stílusú. A települést többször sújtotta árvíz, az 1838. évi árvíz magasságát a főutca néhány régi házán kis táblák jelölik. Polgármesteri hivatal: 2023 Dunabogdány, Kossuth Lajos u. 76. Tel.: 26/391-025, 26/391-100

 Bányatelep,  Bogonhátimajor,  Papréti erdészlak,  Újmajor,