Csolnok Leírás
Dorogtól DNy-ra, a Gete tulsó szélén fekvő 3500 fős község. Csolnok és környéke már az ősidőktől fogva emberlakta vidék, ahonnan bronzkori edénytöredékek, a rómaiak idejéből pénzérmék, a népvándorlás korából avar sírok (belőlük edények, lószerszámok) kerültek elő. Írott emlék 1232-ben említette először, s temploma már 1276-ban állt. Történelme folyamán sok birtokosa akadt, a XVI. század végére pedig összes földje a Nyulak szigetén élő domonkos apácák tulajdonába került. A török korban mind a töröknek, mind a királynak adózott, de nem néptelenedett el, viszont a felszabadító harcok során pusztává vált. Újratelepülésére csak a XVIII. század elején került sor, ekkor a budai klarissza apácarend lett a birtokosa. 1738-ban a pestisjárvány megint lakatlanná tette a falut. Grassalkovich Antal németekkel újranépesítette, s új templomát is ő építtette. Miután a század végén a rendet feloszlatták, a környék településeinek központja lett. A helyi szénbányászat 1806 után indult meg, több aknát nyitottak (Auguszta-, Reimann-, IX., XII. akna stb.), köréjük pedig bányászkolóniák létesültek. A bányászat és ipar mellett főleg a mezőgazdasággal foglalkoztak a csolnokiak, akik zömmel szlovákok és svábok voltak akkoriban. A fejlődésnek indult település népessége folyamatosan nőtt, az 1930-as évekre elérte a 4000 főt. A II. világháború után Csolnok német ajkú lakossága nem szenvedett a kitelepítésektől. Nevezetességek, látványosságok: a Templom téren áll a XIX. századi népies Szentháromság-szobor, de érdemes még megnézni a 3 Mayer-féle és a Petőfi u. 70. és 78. szám alatti népies présházakat is. A településtől északra halad az Országos Kéktúra getei szakasza. Polgármesteri hivatal: 2521 Csolnok, Rákóczi tér 1. Tel.: 33/478-626, 33/478-214