Csesznek Leírás
Magas-bakonyi, Zirctől nem messze fekvő, a Győr felé vezető 82-es főút mellett fekvő kis község. Felette egy kiemelkedő sziklaszirten áll a várrom, mely a turisták kedvelt célpontja. A vár pontos építési ideje nem ismert, de a XIII. század második felében már oklevelek említették, mint Cseszneki Jakab királyi kardhordozó birtokát. Feltehetően ő volt az építtettője is. Fontos utak találkozásánál, azok védelmére épült. Cseszneken haladt át az Alföldről Pannonhalmán át Győrbe vezető sóút . Később a nagy hatalmú Csák nemzetségé. 1315 után Cseszneki Jakab fiai - akik Rédeinek nevezték magukat - visszaperelték a várat. 1323-ban a Csákok Pázmándért cserébe megszerzik a Rédeiek várbéli birtokrészét. 1326-ban Csókakővel, Gesztessel és Bátorkővel együtt királyi vár lett Károly Róbert a tartományuraságok felszámolását is célul kitűző politikája eredményeként. A XIV. század végén, egy 1392. március 10-én kelt oklevélben Zsigmond királytól a Garai család kapta meg adományként. Közel száz esztendeig volt a birtokukban, amikor örökös híján ismét királyi birtokká vált, és Mátyás király Szapolyai Istvánnak adományozta. A kezdetben kis várat a XIV. század végétől átépítették, jelentősen kibővítették. Az építkezés feltételezések szerint 1424-ig tartott, ekkor épült meg a többszörös védelmi vonallal körülvett belső vár. A mohácsi csata után ismét gazdát cserélt: Török Bálint foglalta el, és Szapolyai János királytól adományként meg is kapta. Ebben az időben, a kettős királyság alatt azonban előfordult - így Csesznek esetében is -, hogy I. Ferdinánd király másnak adományozta ugyanazt a birtokot. A XVI. század közepén végvár volt, egyes feljegyzések szerint a várban 1563-66 között törökök voltak. A XVII. század első felében Esterházy Dániel vásárolta meg. A Rákóczi-szabadságharc idején a kuruc seregek dunántúli ellátóközpontja és fogda volt, ahol magas rangú hadifoglyokat őriztek. Hadi szerepe a szatmári béke után megszűnt. Esterházy Ferenc barokk palotává építtette át és egészen a XVIII. század végéig lakott volt, mikor az Esterházyak Rédén felépített kastélyukba költöztek át. Az 1810-es móri földrengés, majd egy villámcsapás okozta tűzvész hozta el a vár végső pusztulását: tetőzete leégett, boltozatai beszakadtak és falai ledőltek. A várrom műemléki helyreállítását, illetve állagának megóvását az 1967-ben megkezdett régészeti kutatásokkal indították meg. A vár alatt meghúzódó településen kezdetben a várőrség tagjai és azok hozzátartozói éltek. Először a XIII. sz. közepén jelenik meg írásokban, neve a szláv cestnik (tiszt) szóból származhat. 1372 után Vámhegy a neve. 1624-ben pusztaként említik, önálló faluként csak a XVIII. század közepétől tartják nyilván. A falu lakossága a XIX. századig jobbágysorban élt. Cseszneknek a középkorban nem volt temploma. A XVIII. században volt egy kápolna a várban, de 1782-ben életveszélyessége miatt bezárták. Római katolikus templomát 1805-ben kezdték építeni, de felszentelésére csak 1850-ben került sor. A XIX. században már mezőváros, a kiegyezésig járási székhely volt. Később elvesztette vezető szerepét, lakossága is csökkent. A környéken földművelésre csak kevés terület volt alkalmas, ezért az ittélők részben földműveléssel foglalkoztak, részben a környező erdőségek adták megélhetésüket (szén- és mészégetés, fakitermelés). A környék len- és kendertermelésének feldolgozását több mint 150 évig a cseszneki takács céh végezte. E munka tárgyi emlékei is megtalálhatók az 1992-ben megnyílt falumúzeumban, melynek tornácos épülete a régi falusi építészet szép példája. A cseszneki Kőbánya Kempingben minden év július és augusztus közepe között, hétvégi napokon megrendezésre kerül a Cseszneki Nyár c. rendezvénysorozat. Az augusztus 3-át követő szombaton az egésznapos Cseszneki Várjátékokat, a szeptember 8-át követő vasárnap a búcsút rendezik meg. Polgármesteri hivatal: 8419 Csesznek, Vár út 42. Tel.: 88/595-530, 88/595-531
Csesznek Településrészek
Gézaháza,
Imremajor,
Károlyháza,
Porva-Csesznek vasútállomás,