Csővár Leírás
A völgybe települt községet, amelynek népviselete még ma is él, erdőkoszorúzta, lankás dombok veszik körül. A falu nyugati határában, fehér mészkősziklákon ma is áll a középkori vár lakótornya (öregtorony) és lovagtermének fala ásító ablaküregeivel. Építése a tatárjárás után kezdődött. Mátyás király a Ráskay családnak adományozta, akik az 1500-as évek elején átépítették. Gótikus és reneszánsz faragványai a szomszédos Penc múzeumában tekinthetők meg. A török hódoltság kezdetén fontos szerepet töltött be Csővár, mint a királyi végvárak legdélibb tagja, amelyet azonban 1551. augusztus elején a török elfoglalt. Néhány évtizedig megfigyelőhelyük volt, később elhagyták és pusztulásnak indult. A várnak gazdag mondavilága van, egykori ballada töredéke, regéi értékes irodalmi emlékek, melyek a múlt század elejétől magyarul, szlovákul többször is feldolgozásra kerültek. A vár közelében fekvő, azonos nevű falu a török alatt elpusztult. Magyar lakossága helyébe a XVII. század közepén a Felvidékről szlovák telepesek érkeztek, s szorgalmas munkájukkal virágzó földművelést teremtettek. Népviseletüket szinte napjainkig megőrizték. Színpompás kivarrásos ruhaneműkön, férfi ingeken, kötényeken, pruszlikokon, vizitkéken gyönyörködhetünk. A penci múzeum 150-nél több példányt őriz ruhaviseletükből. Hasonlóan szépek szövés-fonásaik, pásztorfaragásaik. A késő barokk stílusú evangélikus templom 1823-ban épült. Az ugyanebben az időszakban épült lelkészlak klasszicista stílusú épület. A falu látogatóinak élményt jelent Csővár megismerése. Megközelíthető Vác felől (20 km), vagy Acsa felől (7 km) autóbuszon. Polgármesteri hivatal: 2615 Csővár, Mikszáth út 3/a Tel.: 27/563-710