Csákvár Leírás
A Vértes DK-i peremén, a Zámolyi-medence É-i szélén fekvő, több mint 5000 lakosú község. A településtől DK-re, a Nagy-hegy oldalában nyíló Báracházi-barlang egykor a középső paleolitikumi ember lakhelye volt, ahol a táplálékául szolgált állatok csontjait és pattintott kőeszközeit egyaránt megtalálták. A Csákvári-barlangból a szeletai kultúra emlékei kerültek elő. A bronzkorban pásztornép, a vaskorban kelták éltek a környéken. A rómaiak idejében a kőfallal védett Floriana város élte fénykorát Csákvár területén. E város az Aquincumot Savaria-val és a Brigetio-t Sopianae-val összekötő utak kereszteződésében feküdt. Az ásatások nyomán, az egykori városból eddig egy ház, egy fürdő és több szinten, 2000-nél több II-V. századi sír került elő. Ez volt a római Valeria tartomány egyik legjelentősebb temetője, melynek területéről fakoporsók, téglasírok, kőszarkofágok, az alsóbb szintjeiről pedig üveg- és kerámiaedények, vastárgyak, ékszerek és érmék kerültek elő. A temető É-i részén találtak meg a II-III. századi sírokat, s ennek a helynek közelében álltak hajdanán a leigázott kelták házai. A Barácházi-barlangban Diana istennő tiszteletére kialakított szentély volt, még ma is láthatók a sziklába vésett latin feliratok. A népvándorlás idején germánok éltek a környéken, majd a honfoglaló magyarok következtek. A IX-X. században Szabolcs vezér birtokolta a Vértest és környékét. Várat építtetett (Szabolcsvár) a Vértesalján, mely később örökség révén leszármazottaira, a Csák nembéliekre szállt, s ekkor lett a neve Csákvár. A XI. századi, trónért folyó viszálykodások alatt I. András csapatai lerombolták a várat. A falu már ebben az évszázadban jelentős helynek számított, itt haladt keresztül a Fehérvárat Esztergommal összekötő kereskedelmi út. Első okleveles említését 1220-ból ismerjük, 1302-ben vásártartási joggal rendelkezett. 1453-ban a Csákok a falvat a gesztesi váruradalmukhoz csatolták, de 1473-ban Hunyadi Mátyás az egészet az enyingi Török családnak adta. 1543-ban Csákvárt a törökök felégették, lakóit elűzték. Hamarosan újranépesült és fizette a töröknek az adót. A XVII. sz folyamán a tatai vár magyar katonái gyakran jártak Csákvárra fosztogatni. A törökök mielőtt Érsekújvár ellen vonultak, ismét felégették a falut, a lakói pedig a szomszédos településekre menekültek. A törökök kiűzését követően újranépesült, de a Rákóczi-szabadságharc alatt megint pusztává vált. Új birtokosa Eszterházy Antal volt, s az Eszterházyak Vértesaljai uradalmának központja lett. A falu megélhetését a mezőgazdaság jelentette, kiemelkedő volt a szőlőművelés, az állattartás és legeltetés pedig a XVIII-XIX. század fordulóján vált jelentősebbé. Csákvár 1792-ben mezővárosi rangra emelkedett. Az 1848-49-es szabadságharc idején itt állomásozó honvéd zászlóaljaknak köszönhetően sokáig nem került az ellenség kezére, de 1849 januárjában a császáriak elfoglalták. A szabadságharcot követő békés időkben Csákvár a polgárosodás útjára lépett, agráripari (pálinkafőzde) és ipari létesítmények (gőzmalom, téglagyár) épültek. A település a dunántúli fazekasság központja volt, országos hírnévnek örvendtek a csákvári fazekasok. Látnivalók, nevezetességek: Eszterházy János 1778-ban, Fellner Jakab tervei alapján felépíttette a barokk Eszterházy-kastélyt, a hozzá csatlakozó kápolnát, színházat és istállót. A kastélyt a Fellner által tervezett, 1760-65 között épült urasági ház felhasználásával emelték. Az 1880-as évek elején klasszicista stíluselemek felhasználásával bővítették, az istállóját újjáépítették, színházát pedig lebontották. Az 1814. májusában sújtó földrengésben az épület annyira megrongálódott, hogy 1816-1823 között Charles Moreau tervei alapján klasszicista stílusban újjáépítették. Az építkezések során felépült a színháza is. A kastély ma kórház és rendelőintézet, a színházból könyvtár lett, az istállóból pedig ebédlő. A védett kastélyparkot a XVIII. század végén hozták létre, majd az 1800-as évek elején tájképi kertté alakították. Az őshonos és idegen fa- és cserjefajoknak otthont adó parkban megcsodálhatjuk az egykori üvegház, a díszítőelemként is funkcionáló hajdani tejgazdaság (svejcerej) épületeit, továbbá a gótikus Szentháromság építményt, a műbarlangot (grotta), a napórát és a vízmedencét. A Kálvin utcában álló barokk ref. templom szentélye a régebbi, 1749-ben épült templomból származik, a hajóját és a tornyát pedig 1786-ban emelték. Az épületet a XIX. század folyamán kétszer átépítették. A Szent Mihály téren álló barokk r. k. templom a XVIII. század második felében épült, majd - feltehetően Ybl Miklós tervei alapján - 1852-ben átalakították. Látnivaló még a klasszicista volt református iskola (ma lakóház és könyvtár), a Kálvária u. 13. sz. alatt álló népi ház, a Tompa utca 1. sz. alatt álló klasszicista lakóház és a szociális otthon barokk épülete. A Kossuth utca 2. szám alatt található a Vértes Múzeum. A helytörténeti kiállítása Csákvár történetét mutatja be a paleolitikumtól az Eszterházi uradalom végéig. A tárlat római kori részének zömét a temetőből feltárt leletek adják. A néprajzi kiállítás a csákvári fazekasok munkásságát és emlékeit mutatja be. Az épület egyik szobájában Kovács László Pálnak, a múzeum alapítójának az emlékkiállítása került elhelyezésre. Az udvaron római és újkori kőfaragványok, kaptárak és régi tűzoltókocsik láthatók. A múzeum szerdától vasárnapig, 10-18 óráig tart nyitva (Tel.: 22/315-583). A Petőfi u. 8. szám alatt található a Fazekas Emlékház. Az épület egy helybéli fazekas család lakóháza és műhelye volt, ma pedig Csákvár hajdani fazekasainak életét bemutató múzeum. Nyitva tartási idő: Hétfő és Csütörtök kivételével 10-18 óráig, a szünnapokon pedig előzetes egyeztetés után látogatható (érdeklődni lehet: Magosi Istvánné (gondnok), Tel.: 70/573-3907). A településen halad keresztül a S jelzés, melyen É felé elindulva, majd a Z, Sb turistautakon továbbhaladva a Gesztesi várat kereshetjük fel (lásd Várgesztes településism.), és az Országos Kéktúra vértesi szakaszába csatlakozhatunk. A r. k. templommal szembeni parkolóból kiinduló Z jelzésen, és annak Zi leágazásán a Báracházi-barlanghoz jutunk. Csákvárt ÉNy-ról határolja a Haraszthegyi botanikai és geológiai tanösvény (lásd a tanösvényekről szóló fejezetet!), mely mindkét végével a S jelzésbe csatlakozik. A tanösvényt végigjárva a Csákvári-sziklaodú, a Kőlik-völgyi-barlang és a Balog-völgyi-odú mellett visz az utunk, kilátóhelyeiről pedig a Zámolyi-medence elragadó látványa tárul elénk. Az előtérben Csákvár háztetői látszanak, a messzeségben pedig felcsillan a Pátkai-víztároló. Délre, a Nagy-tó-rét és a Csákvári-rét területén található a Vidrafű tanösvény. Polgármesteri hivatal: 8083 Csákvár, Szabadság tér 9. Tel.: 22/582-310, 22/582-316