Csákberény Leírás
A Vértes D-i lábán fekvő, 1200-nál több lakosú község. Műúttal Sörédhez és a Zámoly-Gánti országúthoz, ill. Csákvárhoz csatlakozik. A településtől DNy-i irányban fekvő Orondpuszta területe - a leletek tanúsága alapján - a történelem előtti idők óta sokáig az ember kedvelt élőhelye volt. A kora vaskorból (Hallstadti kultúra), a késő vaskorból (La Téne kultúra) és a rómaiak idejéből is előkerültek tárgyi emlékek. Ezen a helyen feküdt a római Villa Rustica majorság, melyből a régészek hat épület és egy fürdő maradványait tárták fel, a közelben pedig az Aquincumot Savaria-val összekötő fontos római út haladt el. A római kőfaragású emlékek közül nevezetesek a Zámolyi műút melletti római temetőből előkerült, keltákat ábrázoló feliratos sírkövek. A népvándorlás idejében, Orondpuszta területén avar település volt, a bányavasút építésekor megtalálták a temetőjét, ahonnan 420 sír, köztük 5 lovassír került elő. A sírokban fegyvereket (ezüstveretes kard, kopják, íjak) és bronzcsatokat is találtak. Csákberény első okleveles említése 1237-ből származik. A Csákok birtoka volt, 1250 után a csókakői váruradalomukhoz tartozott, majd 1302-ben, miután a nemzetség megosztotta birtokait, a falu Csák Miklós unokáinak jutott. A család 1397-ben kihalt, s ezután sok birtokos váltotta egymást, majd 1534-től a Nádasdyak tulajdona lett. A török időkben, 1543-ban Csákberény is behódolt, majd lakossága elmenekült, így pusztává vált. 1667-ben a Nádasdyak jobbágyokat telepítettek a lakatlan faluba. 1671-ben miután Nádasdy Ferencet a Wesselényi-összeesküvésben való részvételéért kivégezték, a család birtokait elkobozták, így Csákberény kincstári tulajdon lett, majd 1678-1688 között Széchenyi György érsek zálogbirtoka. 1691-ben a Hochburgoké lett, majd később a Berényi, a Lamberg és leányágon a Luzsenszky családé is volt. A török uralom alóli felszabadító harcok során megint lakatlanná vált, és tíz éven keresztül az is maradt. Az 1848-49-es szabadságharc Csákberényt sem kerülte el. Az 1848-ban kitört zsellérlázadás nem csak a földosztásért, hanem a császárhűek ellen is irányult. A XX. században a két világháború súlyos károkat okozott a községnek. Csákberényhez tartozik Orondpuszta. Itt a középkorban falu állt, melyet egy 1237-ben keletkezett oklevél Villa Vrund-nak említ. A török időkben elpusztult település helyén sokáig állattenyésztés folyt, ma pedig szőlőt művelnek. A közeli patakon a XIX. század folyamán vízimalom működött. Csákberénytől K-re, a gánt-zámolyi és a csákberény-csákvári műutak kereszteződésénél található a Kerekszenttamási templomrom. A rom körül a Kerekszenttamás nevű falu helyezkedett el a középkorban, mely nevének kerek előtagját a templom alaprajzáról kapta. A községen haladnak keresztül a Z, Z+ jelzések. A Z jelzés Ny felé induló szakaszán (a K jelzést is keresztezve) Mórra juthatunk el, K-i irányban pedig a DNy-i Vértes erdeiben túrázhatunk és itt is csatlakozhatunk a K jelzéshez. A Z+ turistaút egy kört ír le a Csákberény fölötti hegyek erdeiben. Rajta É felé elindulva az Ugró-völgy és a Szappanos-völgy oldalában nyíló barlangokat kereshetjük fel, így az Ugró-völgy-lyukat, az Ugró-völgyi-hasadékbarlangot, az Ugró-völgyi-sziklaereszt, az Ugró-völgyi-sziklaodút, a Szappanos-völgyi-odút és a Szappanos-völgyi-barlangot. A Ny-i irányban elindulva a Z+ jelzés a Kopasz-hegy sziklás csúcsai közelében halad el (itt a Za kíséri és többször keresztezi az utunkat). A Kopasz-hegyről szép kilátás nyílik a Zámolyi-medencére, a Móri-árokra és az ÉK-i Bakonyra. A XVIII. század második felében épült a faluközpontban álló r. k. templom, itt található Lamberg Rudolf és feleségének sírboltja. A ref. templom 1788-ban épült, ónkorsói az 1680-as évekből származnak. Csákberény szőlői a Móri borvidékhez tartoznak, itt halad keresztül a Gántról induló, majd Csákberényen, Csókakőn át Mórig tartó Ezerjó borút. Polgármesteri hivatal: 8073 Csákberény, Hősök tere 41. Tel.: 22/564-007, 22/564-008, 22/564-009