Celldömölk

[ A ] [ Á ] [ B ] [ C ] [ D ] [ E ] [ É ] [ F ] [ G ] [ H ] [ I ] [ J ] [ K ] [ L ] [ M ] [ N ] [ O ] [ Ó ] [ Ö ] [ Ő ] [ P ] [ R ] [ S ] [ T ] [ U ] [ Ú ] [ Ü ] [ V ] [ Z ]

Celldömölk több mint 750 éves múltra visszatekintő város a Ság hegy északkeleti lábánál. Három település - Pórdömölk, Nemesdömölk, Kiscell - egyesítéséből alakult ki, melyhez később Alsóság és Izsákfa is csatlakozott. 1252-ből maradt fenn az első hiteles adat a dömölki bencés apátságról, amely 1353-ig hiteleshelyként működött. Az apátsági romtemplom mai falmaradványain felfedezhetők XII. századi román és XIII. sz.-i gótikus részletek, a szentélyében gótikus freskótöredékek. A középkori Pórdömölk mellett a XIV-XV. század fordulóján alakult ki Nemesdömölk, amely virágkorában, a XVII. század fordulóján a protestáns egyházi élet jelentős centruma lett. Sajátos történelmi helyzetet tükröz, hogy a helység életében a fejlődés új hullámát a rekatolizáció indította el, létrehozva a XVIII. sz.-ban Kismáriacellt. A Celldömölk felé érkezőknek már messziről feltűnik a két és fél évszázada álló apátsági plébániatemplom két tornya. A kegytemplom mellett található a volt bencés apátság épülete, homlokzatán Mária szobrával. Előtte, a téren az 1836-ban elkészült Szentháromságszobor áll, talapzatán Szent István, Remete Szent Pál, Nepomuki Szent János és Szent Flórián alakjaival. Innen nem messze látható az 1755-ben épült kálvária, melynek átadásával teljessé vált a búcsújáróhely. Kiscell tehát apátsági székhellyé lépett elő, és a létrehozott épületegyüttes adta Kiscell felvirágzásának alapját és a település mai központját. Celldömölk fő búcsúját szeptember 12-én, Mária-napon rendezik. Celldömölk történelmi múltját híven szemlélteti a hangulatos parkokkal övezett városközpont védett barokk épületegyüttese. A volt bencés apátság épülete stukkódíszes helyiségeivel és falfestményeivel ma a polgármesteri hivatal patinás otthona. Az Alsóság nevű városrész fölé magasodik a mintegy 5 millió éves Ság hegy. Tudománytörténeti pillanat volt, amikor 1891 nyarán Eötvös Loránd világhírű fizikus az általa feltalált torziós ingát a Ság hegyen kipróbálta - ennek emlékét a parkolónál álló bazalt emlékmű jelzi. A hegyen az 1910-es években indult meg kőbányászat, melynek köszönhetően valóságos metszetet készítettek a bazalt rétegvulkánról, és annak működéséről. Messze földön híres és keresett cikk volt az itteni bazalt: a bécsi és a gráci utcákat is gyakran borították itteni bazaltkockakővel. A Ság hegyi bazalttufa puhasága miatt alkalmatlan volt az útburkolásra, sok helyütt meghagyták, ezért nincs egyenletesen lebányászva a hegy platója. A hegyen az 1930-as években épült trianoni kereszt a magyar történelem egyik meghatározó, tragikus korszakát idézi. A Ság hegy történetéről a hegyen berendezett Ság hegyi Múzeum és Kiállítóterem ad átfogó szemléltetést, amely helyet biztosít a Lázár-gyűjteményből válogatott régészeti leleteknek és az Eötvös-inga továbbfejlesztett változatának is. A Ság hegyet 1975-ben védetté nyílvánították, s ezzel létrejött Vas megyének az első tájvédelmi körzete. Értékének tudatosításához és a látogatók élményének elmélyüléséhez jelentősen hozzájárul a hegyet átölelő, a geológiai látnivalókat bemutató, 1989-ben megnyitott geológiai tanösvény. Természeti érték még a bányászat megszűnte után fokozatosan visszatérő növény- és állatvilág: itt tenyészik a tavaszi hérics, a fekete és leánykökörcsin, a nagy ezerjófű, a tarka nőszirom, a piros kígyószisz és a pusztai árvalányhaj is. Szárnyasai szintén kezdenek visszatérni: megjelent néhány bagolyfaj, solymok közül a vörösvércse és ritkán látható énekese a kövirigó. A múzeum melletti parkolóban alakították ki a madártani tanösvényt, ahol tablókkal mutatják be a tájegység madárvilágát. A hegy termékeny talajú lejtői kiváló minőségű, tájjellegű borok termelésére nyújtanak lehetőséget. Az itteni szőlőművelés kezdete egészen a rómaiakig nyúlik vissza, de az első írásos emlék csak 1642-ből maradt ránk. Tárgyi emlék majdnem egy évszázaddal korábbról ismeretes: egy pincegerendába vésett 1562-es évszám. A szőlőművelés rendjét, a szervezett hegyközségi életet az 1734-es A sági hegységnek törvényei című, országosan is ritkaságszámba menő jogszabálygyűjtemény szabályozta. Richard Bright híres angol orvos-geológus elismeréssel írt a sági borról, Bismarcknak, a vaskancellárnak pedig kedvelt itala volt a sági nedű. A legutóbbi bortörvény óta a Ság hegy szőlői a Kis-Somlyóéval együtt a somlói borvidék részei. Polgármesteri hivatal: 9500 Celldömölk, Szentháromság tér 1. Tel.: 95/420-007; Fax: 95/420-304; E-mail: phivcell@elender.hu

 Békemajor,  Bokodpuszta,  Celldömölk rendező pályaudvar,  Izsákfa,  Pityervár,  Sághegy,  Sándorháza,

Szentháromság-szobor
városháza
Nagyboldogasszony (Szűz Mária)-templom
apátsági templomrom
Ság hegyi TK

Celldömölk Látnivalók részletekkel