Budakeszi

[ A ] [ Á ] [ B ] [ C ] [ D ] [ E ] [ É ] [ F ] [ G ] [ H ] [ I ] [ J ] [ K ] [ L ] [ M ] [ N ] [ O ] [ Ó ] [ Ö ] [ Ő ] [ P ] [ R ] [ S ] [ T ] [ U ] [ Ú ] [ Ü ] [ V ] [ Z ]

Hegyekkel körülvett medencében fekvő település a Budai-hegység déli részéhez közel, Budapest közvetlen szomszédja. Területét már az újkőkorban és a bronzkorban is lakta az ember, később pedig virágzó római település volt ezen a helyen. Budakeszi neve a Keszi törzsnévből származik. E honfoglalás kori eredetű település területén két falu volt a középkorban: Alkeszi és a XII. sz. folyamán tőle elszakadt Felkeszi. A települések gazdasági szempontból kedvező helyre települtek, mert a Budáról Esztergomba utazók a Visegrádon fizetendő vámot úgy tudták elkerülni, hogy Buda felől a Budakeszin és Pátyon át vezető elkerülő útvonalat választották. Ezt az utat a budai káptalan 1401-ben kiadott oklevele buda-tinnyei út néven említi. Alkeszi templomát már 1267-ben említették. A történelmük folyamán sokan birtokolták mindkét falut, de a Török kor elején Felkeszi elpusztult (templomának utolsó említése 1513-ban volt), Alkeszi viszont rövidebb megszakításokkal végig lakott maradt. A megmaradt települést először Keszi, majd 1592-től Budakeszi néven említik. Pálffy Miklós esztergomi kapitány 1595-ben Budaörs lakosságával együtt a budakeszieket Esztregom és Érsekújvár környékére költöztette, akik nem sokkal a 15 éves háborút (1593-1606) követően visszaköltöztek. A falut 1613-ban még lakatlan helyként tartották számon, de hamarosan újranépesült, s református egyháza is volt a század 20-as éveinek végén. A török Budáról való kiűzése során Budakeszi megint elnéptelenedett, így 1690-ben pusztaként szerepelt az összeírásokban, de 1698-ra ismét lakott hely lett. Új lakói délnémet telepesek voltak, akik három évig adómentességet kaptak. 1765-ben per útján Budakeszi királyi birtok lett. Új vendéglőt létesítettek, az ekkoriban betelepülők szintén jelentős kedvezményeket kaptak. A falu megélhetését elsősorban a mezőgazdaság jelentette, legfontosabb a szőlőművelés volt, de később, a XIX. sz.-ban jelentőssé vált a gyümölcstermesztés és a marhatartás is. A filoxéra-vész után, a század végén általánossá vált a helybéliek munkavállalása a budai üzemekben, a XX. sz. első felében pedig ipari vállalatok létesültek a településen. A falu környékének tiszta levegője miatt 1900-ban, Korányi Frigyes kezdeményezésére megindultak az első magyar tüdőszanatórium építkezései. A II. világháborút követően az itteni sváb lakosság is megszenvedte a kitelepítéseket. Joschka Fischernek, Németország külügyminiszterének a szüleit szintén Budakesziről telepítették ki. Budapesthez való közelsége és szép környezete miatt jelentős a város idegenforgalma. Határában, a Budakeszi-erdő területén található a Budai-hegység legsűrűbb turistaút-hálózata. Erkel Ferenc rendszeresen töltötte itt szabadidejét, egykori nyaralóházának falát emléktábla díszíti. Mezei Mária színésznő a Budakeszin vásárolt házában töltötte utolsó éveit. Látnivalók, neveztességek: a Jókai utcában 1739-ben épített barokk kálváriakápolna áll. A Fő utcában található a r. k. templom. Az épületet 1761 és 1766 között barokk stílusban építették, belsejében a XVII. sz. első feléből származó Ecce Homo-faszobor áll. A templom fő- és egyik mellékoltára, továbbá a szószéke Bebo Károly munkái, a barokk padjai és a sekrestyeszekrény a XVIII. sz.-ból származnak. A templom egykori barokk faszobrait a plébánián helyezték el. A templomkertben az 1997-es ásatások során feltárták a romanikus, majd a XV. sz.-ban gótikus stílusban bővített középkori templom falmaradványait (műemlékké nyilvánítása folyamatban van). Jelenleg ezen a helyen szabadtéri előadásokat rendeznek. A településnek több műemlék jellegű lakóháza van: Jókai u. 12. (barokk, 1776), Virágvölgy u. 14. (késő klasszicista, 1846), Fő u. 187. (klasszicista, 1738). Ezeken túl mintegy 200 régi, szép sváb paraszt- és polgárház helyi védettséget élvez. A Fő utcában egy 1775-ből származó műemlék jellegű rokokó kőkereszt áll. A makkosmáriai r. k. kegytemplom kedvelt búcsújáró hely. A település északi határában, a Vörös-hegyen terül el az 1979-ben átadott 327 hektáros Budakeszi Vadaspark, ahol hazánk és európa őshonos vadjai közül több mint 30 fajt láthatunk. A vadasparkon belül erdei iskola kapott helyet, s található még itt pihenőpark, állatsimogató parasztudvar, rönkjátszótér, kilátó, tűzrakóhely is. A mozgássérült gyermekek és felnőttek számára a vadaspark programjainak keretében lovaglást biztosítanak. Polgármesteri hivatal: 2092 Budakeszi, Fő u. 179. Tel.: 23/451-199, 23/451-522, 23/535-710

 Erzsébet-erdészlak,  Erzsébetpuszta,  Kísérleti telep,  Máriamakk,  Nagyszénászug,  Szőlőtelep,  Vastaghtanya,

római katolikus kegytemplom
vadaspark

Budakeszi Látnivalók részletekkel