Budaörs Leírás
Több mint 23000 lakosú város a Budai-hegység déli lábán, az M7-es autópálya mentén, Budapest szomszédságában. Területéről előkerült legrégebbi régészeti leletek a rézkor vatyai (bodrogkeresztúri) kultúrájából származó edénytöredékek voltak. Az 1960-as évek közepén kelta (eraviszkusz) lakógödröt és római házmaradványt találtak a Pistályi-réten a Hosszú-réti-patak északi partjánál, de előkerült még innen 2234 darab, a III. század első feléből származó római ezüstérme. Budaörs mai területén több, a középkorban elpusztult falu volt. Csík (Csek) falu a Csíki-puszta területén terült el. A törökellenes harcok alatt, 1592-ben már lakatlan hely volt, a XVIII. sz. elején még láthatók voltak egykori templomának romjai. Horhi falu a Kamaraerdő területén, a Hosszú-réti-patak déli partjánál feküdt, szintén a törökdúlás idején pusztult el. Budaörs Árpád-kori település, nem ismerjük első írásos említését. A Nána-Beszter nemzetség birtokolta, Szent Márton-kápolnája királyi alapítású volt. 1243-ban IV. Béla a kápolnát és a falut a ciszterciek bélakúti apátságának ajándékozta. A veszprémi püspökség területén fekvő Budaörs az esztergomi érsekségnek adózott. Ez a tény állandó vitát jelentett a felek között. A két évszázadon át tartó pereskedéseket 1435-ben a bázeli zsinat határozata zárta le, az itéletet az esztergomi káptalan javára mondták ki. A XV. sz. második felében az esztergomi érsek Chudor nevű nemesei laktak a településen. A török időkben Budaörs hódoltság alá esett, fizette a töröknek az adót. A súlyos terhek miatt sokan elhagyták a falut, így népessége többször megcsappant, 1602-ben már pusztaként tartották számon. Buda visszafoglalásának idején a Törökugratótól nyugatra, a Fekete-dűlő (Schwarzer Morast Äcker) területén ütköztek meg a császáriak a törökök haddal. 1659-ben más területekkel együtt Budaörs pusztája - királyi adományként - Zichy Istváné lett. Az elpusztult falu földjeit először a budakesziek vették bérbe, majd a XVIII. sz. elején osztrák tartományokból és német fejedelemségekből új telepesek érkeztek - Budaörs tehát németajkú lett. Az új lakók három évig adómentességet kaptak, a megélhetést elsősorban a szőlőművelés, a gyümölcstermesztés és az állattartás jelentette. 1739-ben pestisjárvány pusztított, mely megtizedelte a falu lakosságát. Az áldozatok pótlására 1740 és 1744 között mintegy 50 nématajkú család érkezett Budaörsre. 1758-ban, miután akkori ura, Zichy Miklós meghalt, királyi birtok lett. Nemzetiségük ellenére a budaörsiek közül sokan részt vettek a magyarok oldalán az 1848-1849-es szabadságharcban. Az 1870-es filoxéra-vész tönkretette a falu szőlőit, a bortermetés visszaesett. Megoldást a vad alanyba oltott szőlőfajták és a csemegeszőlő termesztése jelentette. A század végén Budaörs a polgárosodás útjára lépett, üzemek létesültek, lakói közül sokan az iparban helyezkedtek el vagy a fövárosba jártak dolgozni. A II. világháborút követően, 1946-47-ben a németajkúak mintegy 90%-át kitelepítették, helyükre pedig főleg határon túli magyarok érkeztek. A XX. sz. második felében megépülő M7-es autópálya újabb lökést adott a település fejlődésének, a rendszerváltozást követően pedig multinacionális cégek egész sora költözött a város alatti sík területre, az autópálya közelébe. Budaörs 1986-ban városi rangra emelkedett. Látnivalók, nevezetességek: a Templom téren áll a barokk r. k. templom. Az épületet 1744-51 között emelték (feltehetően Mayerhoffer Ádám és Medhammer György tervei alapján), majd 1801-1810 között bővítették. A templom főoltára, szószéke barokk, az orgonaháza rokokó a padjai pedig empire stílusúak. A templomhoz közel, az ótemetőben található a görög katolikus templom, az egykori Csulits-kápolna. A Budapesti út 47. sz. alatti szép népi lakóház és gazdasági épületben (gazdapolgárház) működik a Riedl Ferenc Helytörténeti gyűjtemény. Vele szemben az Aradi utca sarkán áll az 1852-ben állított barokkos Nepomuki Szent János-szobor. A Farkasréti úton látható az 1808-ban, késő barokk stílusban épített r. k. kápolna. A Kálvária-dombon található a Kálvária, melynek XVIII. sz.-i barokk golgota-szoborcsoportja van, a stációi pedig a XIX. sz.-ból származnak. 2003-ban újra felépült a II. világháború során megrongálódott, majd a pártállami időkben lerombolt kő-hegyi kápolna. Az eredeti épületet 1855-ben Szűz Mária tiszteletére építette Wendler Ferenc, a budaörsi remete . A kápolnához közel található az 1995-ben állított hatalmas vaskereszt. Polgármesteri hivatal: 2040 Budaörs, Szabadság út 134. Tel.: 23/447-800, 23/447-951