Bodrogkeresztúr

[ A ] [ Á ] [ B ] [ C ] [ D ] [ E ] [ É ] [ F ] [ G ] [ H ] [ I ] [ J ] [ K ] [ L ] [ M ] [ N ] [ O ] [ Ó ] [ Ö ] [ Ő ] [ P ] [ R ] [ S ] [ T ] [ U ] [ Ú ] [ Ü ] [ V ] [ Z ]

A község határában talált régészeti leletek szerint már az újkőkorban, majd később a rézkorban is emberi telephely volt itt. A feltárt rézkori sírokból díszes agyagedények, rézből készült tárgyak kerültek elő. Az i. e. 2100-2000 időszakot bodrogkeresztúri kultúrának nevezik. A réztárgyakon kívül bronzból készült szerszámok, ékszerek is előkerültek a földből, egyes kutatók azt feltételezik, hogy a területen bronzkori öntőműhely működött. A Dereszla dombon 1918-ban, útépítés során nagyobb mennyiségű aranyékszert találtak, amelyek a régészek szerint az i. e. XIII. századból valók. A település első írásos említése egy 1239-ben keltezett oklevélben történt. A XV. században tokaji várbirtok volt, később birtokolta Brankovics György, rövid ideig Hunyadi János, 1456-58 között Giskra és cseh zsoldosai, majd Mátyás király - hogy csak a közismert neveket említsem. A XVI. században már mezővárosként említik írott források, rangját a szőlő- és bortermelésnek, a kereskedelem fejlődésének köszönhette. A törökök többször is elpusztították, de mindig újratelepült. 1603-tól a Rákóczi-uradalomhoz tartozott. A XVII. század elejétől a Bocskai-, később a Thököly-, végül a Rákóczi-szabadságharc idején az átvonuló hadaktól sokat szenvedett a lakosság, de a borkereskedelem segítségével mindig talpra álltak. Az 1720-as évektől kezdődően a görög borkereskedőktől fokozatosan lengyel (galíciai) zsidó kereskedők vették át a hegyaljai bor forgalmazását. A szabadságharc idején, 1849. január 21-22-én Bodrogkeresztúr térségében zajlott egy ütközet, amelyben Klapka György honvédseregei megverték a Schlick generális vezette császári csapatokat. A csata emlékére a 38-as út mellett, a vasútállomás közelében a szomszédos Bodrogkisfaluddal együtt emlékoszlopot állítottak. A XIX. század végi filoxérajárvány elpusztította a szőlők nagy részét, néhány évtizedbe került, amíg a bortermelés ismét fellendült. Közben a település elvesztette mezővárosi rangját. A XX. század elejére már komoly létszámú zsidó kolónia alakult ki a községben, iskoláik az országhatáron túl is híresek voltak. A rabbik sorából kiemelkedett Steiner Saje (1851-1925), akit bölcsessége, jótékonykodása miatt már életében csodarabbiként emlegettek. Egy több mint 200 éves hagyományra települt kultúra pusztult el 1944 májusában, amikor Bodrogkeresztúr többszáz fős zsidó lakosságát elhurcolták. Az 1809-ben emelt neológ templom (a zsidó hagyományokhoz kevésbé ragaszkodó hívek temploma) a falu feletti dombon áll. A település legrégebbi épülete a XV. század végén, késő gótikus stílusban épített római katolikus templom, a népies copf stílusú főoltár és a szószék 1800 körül készült. A reformáció idején a lakosság nagy része református hitre tért, így a XVI. század közepétől - rövid megszakítással - 1711-ig a református gyülekezet használta a templomot. A görög katolikus templom 1762-ben épült késő barokk stílusban, de a XIX. század közepén tűzvész áldozata lett. Az újjáépítés során nem pontosan az eredeti formában állították helyre, a torony pedig csak 1927-ben épült meg. A copf stílusú református templomot 1784-90 között emelték, berendezése (padok, szószék) 1798-ban készült el. A tornyot 1807-ben emelték. A Rákóczi-ház (Kossuth u. 57.) XVII. századi eredetű kora barokk épület, de a XVIII. században barokk stílusban átépítették. A Felső u. 48. sz. alatt álló Máriássy-kúriát 1800 körül építették késő barokk stílusban. A Kossuth utcában található a 7 vezér szoborpark, valamint egy Motormúzeum, amely 1997-ben nyílt meg. A magángyűjtemény a magyar gyártmányú motorkerékpárokat mutatja be. Megtekintés előzetes megbeszélés után lehetséges. (Tulajdonos: Zahuczky László, Tel.: 47/369-123, 47/569-008.) Polgármesteri hivatal: 3916 Bodrogkeresztúr, Kossuth u. 85. Tel.: 47/396-002; Fax: 47/396-006

 Kakasdűlő,  Léhelydűlő,  Messzelátódűlő,  Paszujmegye,  Schwarctanya,

emlékoszlop
Rákóczi-ház
Máriássy-kúria
római katolikus templom
református templom
görög katolikus templom

Bodrogkeresztúr Látnivalók részletekkel