Bodajk

[ A ] [ Á ] [ B ] [ C ] [ D ] [ E ] [ É ] [ F ] [ G ] [ H ] [ I ] [ J ] [ K ] [ L ] [ M ] [ N ] [ O ] [ Ó ] [ Ö ] [ Ő ] [ P ] [ R ] [ S ] [ T ] [ U ] [ Ú ] [ Ü ] [ V ] [ Z ]

Az Kelet-Bakony és a Móri-árok határán a Vértesre tekintő község. Lélekszáma csaknem 4000 fő. A településen található műemlékek, a gyógyforrás, a közelben megtekinthető természeti értékek és történelmi emlékek teszik a turisták számára vonzóvá. Területe már az őskortól lakott, a közeli Gaja-völgyben talált mamutagyar a vadászó ősember jelenlétére utal. A Gaja-szurdoktól nyugatra emelkedő várhegyen őskori földvár maradványaira bukkantak. A községben és környékén jelentős bronzkori leleteket találtak. A római korban Bodajk és Fehérvárcsurgó között település volt, erre haladt az egyik fontos római hadiút is. Bodajk nyugati határában, az országút mellől avar kori vaskengyelek kerültek elő. A honfoglalás után a jelentősebb települések közé tartozott, első említése 1193-ból származik Bodoth néven. Nevét a legenda szerint a Bodok-hegyről, más elképzelés szerint a Bodok nemzetségről kapta. 1138-ig királyi birtok, majd a dömösi Szent Margit prépostságé. 1193-ban a fehérvári keresztes vitézek konventjének tulajdonába került. Ezalatt - egy 1230-ból származó oklevél szerint - a Csák nemzetségtől elvett, majd visszaadott birtokok között is szerepelt. 1437-től a keresztesek és a Rozgonyiak között pereskedés folyt a falu birtoklásáért. 1439-ben Csókakő várbirtoka, 1508-tól a Nádasdy családé. 1543 után a török hódoltság miatt lakatlan lett, majd 1662-től ismét lakott hely. 1671-ben Nádasdy Ferenctől - a Wesselényi-féle összeesküvésben való részvétele miatt - elkobozták. I. Lipót zálogba adta Széchenyi György kalocsai érseknek, majd a Hochburg családé lett. 1701-től magyar, német és szlovák lakossággal telepítették be. 1728-42 között móri ferencesek barokk stílusban felépítették a falu katolikus templomát a régi, Szent István-kori román stílusú templom helyén. A reformátusok által lerombolt kápolnát 1744-47 között helyreállították, és barokk stílusú rendházat építettek. Ez utóbbit 1860 körül romantikus stílusban átalakították. 1749-ben Bodajk Berényi Györgyé lett, 1774-ben mezővárosi rangra emelkedett. A XIX. században kedvelt fürdőhely lett, de a környék bányáinak vízkitermelése miatt forrásai elapadtak. Az 1990-es évek részbeni bányabezárásai folytán forrásai újból működnek, 1997-től megnyílt a felújított tófürdő. A település nevezetes műemléke a klasszicista stílusú, 1839-ben épült Hochburg-Lamberg-kastély. Látnivaló még a barokk katolikus templom, az 5 alakos barokk kálvária-szoborcsoport és az 1820-ban épült klasszicista községháza, mely előtt egy római kőszarkofág áll. Érdemes még megnézni a szépen felújított református templomot is. Polgármesteri hivatal: 8053 Bodajk, Petőfi S. u. 60. Tel.: 22/410-043; Fax: 22/410-001; E-mail: bodajkpm@axelero.hu

 Bodajk felső,  Bodajk vasútállomás,  Csókakő vasútállomás,  Kajmáti,  Kajmáti erdészház,  Nádastó,  Tárnokpuszta,  Úttörőtábor,  Varjúvár,

községháza
kálvária
Lamberg-kastély
római katolikus templom
Gaja-szurdok

Bodajk Látnivalók részletekkel