Balatonkenese

nagyközség



Megye:Veszprém

Népesség:3313

Területe:6557 ha

Lakások száma:1623


Balatonkenese Térképi pont lista
Balatonkenese Térkép
Balatonkenese Látnivalók

Magyarország települései

A ] [ Á ] [ B ] [ C ] [ D ] [ E ] [ É ] [ F ] [ G ] [ H ] [ I ] [ J ] [ K ] [ L ] [ M ] [ N ] [ O ] [ Ó ] [ Ö ] [ Ő ] [ P ] [ R ] [ S ] [ T ] [ U ] [ Ú ] [ Ü ] [ V ] [ Z ]


Balatonkenese Leírás

A község területe az újkőkortól emberi telephely volt. A rómaiak után a népvándorlás népei is használták, a honfoglalás idején is lakott volt. Így hazánk egyik legősibb települése, 1990-ben ünnepelte fennállásának 1000. évfordulóját. Szt. István a XI. század elején néhány szomszédos, azóta teljesen elpusztult faluval együtt a veszprémvölgyi apácáknak adományozta. A településen 1532-ben országgyűlést tartottak, hogy a kettészakadt ország belső viszályait megszüntessék, de nem járt eredménnyel. 1707-ben viszont Vak Bottyán és Béri Balogh Ádám seregei eredménnyel vették fel a harcot a falu melletti Hosszú-mezőn Rabutin osztrák generális csapataival, megfutamították a császári hadat. A község katolikus temploma a középkori templom helyén épült a XIX. század elején, késő barokk stílusban. A református templom építési időpontja a különbözö forrásokban ellentmondó, XVII., ill. XVIII. századi. A torony később épült. Abban viszont megegyeznek a forrásmunkák, hogy 1808-ban és 1820-ban átépítették, kibővítették. A lelkészlak késő barokk (1843). Érdemes a tájház néprajzi gyűjteményét is megtekinteni (Kossuth u. 6. Tel.: 88/481-586). A Kossuth-szobrot (Kossuth tér) az országban másodikként állították 1899-ben. A község fölé emelkedő magaslaton (Soós-h.) áll Soós Lajos (1856-1902) kenesei költő emlékoszlopa, melyet 1927-ben emeltek. Közelében - az országban csak itt - tenyészik a fehér virágú, szigorúan védett tátorján. A vasútállomástól a S jelzés vezet ide. A magaspartban 9 nagyméretű, barlangszerű nyílás látszik, a tatárlikak. A néphit szerint a lakosság ide bújt el a tatárok, ill. a törökök elől. Valószínű barlanglakások voltak, a XVII-XVIII. században állítólag még laktak benne. A Sió csatorna megépülte (1863) előtt a tó vízállása magasabb volt, ezeket az üregeket csónakon lehetett megközelíteni. A ma már Balatonkeneséhez tartozó Balatonakarattyán állt a több mint 400 éves Rákóczi-fa (szilfa), amely sajnos az 1960-as évek végére teljesen kiszáradt, ma már csak törzse látható. A hagyomány szerint Rákóczi e fához kötötte ki lovát. Valóságban azonban a fejedelem soha nem járt erre. Polgármesteri hivatal: 8174 Balatonkenese, Béri Balogh Ádám tér 1-3., Tel.: 88/481-087

Balatonkenese Településrészek

 Akarattyapuszta,  Gyümölcskert,  Major,  Öreghegy,

kilátók
falumúzeum
református templom
tatárlikak
Kenesei tátorjános TT

Balatonkenese Látnivalók részletekkel




Nagyobb térképhez kattints ide !