Balatonfüred

[ A ] [ Á ] [ B ] [ C ] [ D ] [ E ] [ É ] [ F ] [ G ] [ H ] [ I ] [ J ] [ K ] [ L ] [ M ] [ N ] [ O ] [ Ó ] [ Ö ] [ Ő ] [ P ] [ R ] [ S ] [ T ] [ U ] [ Ú ] [ Ü ] [ V ] [ Z ]

A város területén - a felszínre került régészeti leletek szerint - már az újkőkor embere is letelepedett. A tópart közelében késő bronzkori település nyomaira bukkantak, majd a kelták és a rómaiak következtek. A mai Arács területén nagyobb római település lehetett, de Füreden is találtak épületalapfalakat és temetőt. A terület első írásos említése egy 1211-ben kelt oklevélben történt, a tihanyi apátság birtokaként. Ekkor itt több pici falu létezett: Papsoka, vagy Paposka (templomának romja ma is látható), Siske a Siske-forrás (ma vízmű) közelében, Kéki a Kéki-völgyben, Arács a Koloska-völgy bejáratánál és tőle D-re Magyare. Az idők folyamán az utóbbi beolvadt Arácsba, a többi pedig Füredbe, amely már a XVI. században jelentős település volt. A füredi savanyúvíz gyógyító hatásáról már az 1600-as években is említést tettek, de komolyabban csak a XVIII. században fordult felé az érdeklődés. 1731-ben Bél Mátyás két kútról írt, amelyek közül - szerinte - az egyik inkább fürdőzésre, a másik inkább ivásra való. A XVIII. század közepén a tihanyi apátság foglaltatta a kutat, fürdőházat és vendégfogadót építtetett. 1772-ben - a víz vegyelemzése után - gyógyfürdőnek nyilvánították. (A szénsavas fürdő a szív- és érrendszeri panaszok, az ivókúra pedig a gyomor- és bélbántalmak kezelésére alkalmas.) A nagy arányú fejlődés a XVIII-XIX. század fordulóján indult meg, szállodák, vendéglők, nyaralók épültek, kialakult a Fürdőtelep, amely a reformkorban az ország egyik szellemi központja lett. Az építkezés második hulláma a kiegyezés körüli időre esik. Az 1880-as évek elején megindult a hajógyártás. A tavi fürdőzés csak a XIX. század második felében vált népszerűvé. A város látnivalói három helyen csoportosulnak: Fürdőtelep, a régi Füred falu területe - nevezzük ófalunak - és Balatonarács. Fürdőtelep: A római katolikus Kerektemplom 1841-46 között épült klasszicista stílusban. A közelében áll Jókai Mór egykori villája, ma emlékmúzeum (Nyitva: máj. 1-szept. 30. kedd-vasárnap 10-18 óra). 1870 körül épült kora eklektikus stílusban. A Gyógy téren álló copf stílusú Horváth-ház 1798-ban épült. Itt tartották az első Anna-bált a házigazda Anna nevű leányának névnapján, 1825-ben. Az Anna-bál ma is minden évben nagy esemény, de már másik helyszínen (Hotel Árkád), mert az eredeti épület a szívkórház része lett. Blaha Lujza 1846-ban, klasszicista stílusban épült egykori nyaralója ma szálloda és étterem. Homlokzatán a felirat: Ez volt a nemzet csalogányának legkedvesebb fészke. A Gyógy téren álló ivócsarnok 1800-ban épült szintén klasszicista stílusban, mai formáját 1853-ban nyerte el. A Balaton-parton húzódó Tagore sétány Rabindranath Tagore (1861-1941), Nobel-díjas indiai költőről és filozófusról kapta a nevét, aki 1926-ban néhány hetet töltött a szívszanatóriumban. A híres, négy platánsoros sétány eredeti fáit az 1970-es évek elején elöregedés és egy hatalmas szélvihar okozta károk miatt ki kellett vágni, de ma már az új fák is csodálatos látványt nyújtanak. A fasor kezdeténél, a móló mellett áll a város jelképének is tekinthető két szobor: a Halász és a Révész. Ófalu: A Szt. István téren álló, vörös homokkőből épült katolikus templom nem műemlék, de megtekintésre feltétlenül érdemes. Néhány száz méterrel Ny-ra, a Kossuth téren található az 1829-ben barokk stílusban épült műemlék református templom. Közelében néhány védett, népi építésű lakóház látható. Az Arácsi úton álló Gombás-kúria alapja egy késő barokk kisnemesi lakóház volt, amelyet a XVIII. század végén copf stílusban kibővítettek (lakóház + gazdasági épületek), ekkor nyerte U alakú formáját. Balatonarács: Az egykori falu központjában álló katolikus templomot 1770-ben, a közelében található református templomot 1829-ben építették. Mindkettőt késő barokk stílusban. A körülöttük lévő házak közül több védett, népi építésű lakóház. A Balaton felé haladva, a Hősök terén áll Széchényi Ferenc - a Széchényi Könyvtár alapítója - egykori kastélya. Ma a kertészeti szakiskola egyik épülete. A szemben elterülő régi temetőben Lóczy Lajos (1849-1920) világhírű geológus és földrajztudós vörös homokkő síremlékét tekinthetik meg. A síremléken látható havasi gyopárt barátja, Stein Aurél, a neves Ázsia-kutató küldte a Himalája vidékéről. Az új temetőben Passuth László (1900-1979) író nyugszik, aki történelmi tárgyú regényeivel vált híressé. Turisztikai információ: Tourinform, Petőfi u. 68. Tel.: 87/580-480; Fax: 87/580-481; E-mail: balatonfured@tourinform.hu Polgármesteri hivatal: 8230 Balatonfüred, Szt. István tér 1. Tel.: 87/581-220; Fax: 87/343-457

 Bocsár,  Meleghegy,  Nagyfenyő,  Öreghegy,  Péterhegy,  Szőlőkalja,  Tamáshegy,

Lóczy-barlang
Huray-villák
Blaha Lujza egykori nyaralója
ún. Hermina-udvar
Horváth-ház
Ivócsarnok
Jókai-villa
Dőry-villa
Gombás kúria
Esterházy-kastély
Somogyi-kúria
Jókai-kilátó
műemlék jellegű népi lakóházak
műemlék jellegű népi lakóházak
műemlék jellegű népi lakóházak
műemlék jellegű népi lakóházak
műemlék jellegű népi lakóházak
műemlék jellegű népi lakóházak
római katolikus templom
református templom
Kerektemplom
római katolikus templom
református templom
Siske-dombi (Papsoka) templomrom
Balatonfüredi erdő TT

Balatonfüred Látnivalók részletekkel